„Leggyakrabban a tünetek és a motivációs ismeretek hiánya, a hosszú elõjegyzés, illetve a diagnózistól való félelem miatt maradnak el a szükséges szûrõvizsgálatok” – mutatott rá az okokra Dr. Gerdán János, a Generali vezetõorvosa. A Generali kutatása szerint itthon a megkérdezettek jelentõs része (28%) fél a daganatos betegségektõl, amelyeket a szív- és érrendszeri betegségek (24%), illetve az agyvérzés, trombózis (22%) követnek.* Bár az európai lakosság mindössze a világ népességének egynyolcadát teszi ki, mégis a daganatos esetek közel negyedét itt regisztrálják, évente 3,7 millió új megbetegedéssel.* Mi, magyarok Európában sajnos az élmezõnyben vagyunk ezen a téren: 2013-ban Horvátországgal, Szlovákiával, Szlovéniával, Dániával és Lettországgal együtt a daganatos megbetegedések nálunk okozták a legtöbb halálesetet – 100 000 lakosra vetítve legalább 300 esetben.

Ezek a leggyakoribb daganatos betegségek

Az unió tagállamaiban az Eurostat felmérése szerint 2013-ban 100 ezer lakosra vetítve átlagosan 265 daganatos megbetegedéssel összefüggõ elhalálozás történt. Ezekben az esetekben a leggyakoribb (100 ezer lakosonként több mint 10) a légcsõ, a hörgõ és a tüdõ, a vastagbél, a szigmabél és a végbél találkozási pontja, a végbél, a végbélcsatorna és a végbélnyílás, a mell, a hasnyálmirigy, illetve a gyomor, a máj és az epevezeték rosszindulatú daganata volt. Magyarszágon sajnos két esetben is kiemelkedõek voltak az adatok az említett évben: tüdõrákban (100 ezer lakos / 89 halálozás) és vastagbélrákban (100 ezer lakos / 56 halálozás) is nálunk haltak meg a legtöbben.*

A KSH adatai alapján a rosszindulatú daganatos megbetegedések száma az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan emelkedett itthon: míg 1999-ben közel 141 ezer ilyen esetrõl számoltak be, 2015-ben ez már közel 348 ezer volt – ebbõl közel 146 ezer férfi és több mint 202 ezer nõ. A hazai megyék közül ebben az idõszakban Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) vezette a mezõnyt (közel 98 ezer eset), a dobogó második és harmadik fokán pedig Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, közel 56 ezer eset) és Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye, több mint 47 ezer eset) követte.*

Mik jelentik a legnagyobb kockázatot?

Persze nem feledkezhetünk meg arról, hogy vannak olyan kiemelt rizikófaktorok, amelyek nagy eséllyel rákot okoznak. A WHO adatai alapján Magyarországon ezek a mozgáshiányra, túlzott alkoholfogyasztásra, dohányzásra, háztartási szilárd tüzelõanyagok használatára és az elhízásra vezethetõk vissza.* Amellett, hogy az életmódunkon is érdemes lenne változtatnunk, a tapasztalat azt mutatja, sokan a prevenciós jellegû szûrõvizsgálatokat sem veszik komolyan. A 2014-es európai lakossági egészségfelmérés szerint a megkérdezett nõk 60%-a vett részt az adott évben mammográfiás vizsgálaton, a szûrõvizsgálatra behívott korosztály 11%-a azonban még soha nem ment el a vizsgálatra.*

Szabó Gergõ háziorvos tapasztalatai szerint a nõk a család egészségõrei, õk jobban odafigyelnek saját és családjuk egészségére, de szükséges lenne még inkább tudatosan, rendszeresen tervezni az alapvetõ megelõzõ jellegû szûrõvizsgálatokon való részvételt. „Míg Svédországban az emlõszûrésen való részvételi arány megközelíti a 90%-ot, Magyarországon ez csak 50% körül mozog, míg a WHO által elvárt érték 70%. Hasonlóan nagy a kontraszt a méhnyakrákszûrésen való részvételi arány tekintetében is” – tette hozzá.

Az életkorhoz kötött szûrések mellett legalább olyan fontos, hogy akinek a családjában elõfordult daganatos megbetegedés (fõleg, ha halmozottan), annak az adott rokon megbetegedési életkora elõtt évekkel javasolt a vizsgálatok elvégzése – hangsúlyozta Dr. Gerdán János. „További fontos tényezõ, hogy akinek életmódja, foglalkozása miatt fokozott a rizikó, szintén panaszoktól, életkortól függetlenül hamarabb jelentkezzen e szûrõvizsgálatokra” – fogalmazott.

Hova mehetünk szûrésre?

Az állami ellátásban akár saját kérésre is történhet szûrõvizsgálat, de a kapacitáshiány miatt erre csak fokozott kockázat esetén van lehetõség. Dr. Gerdán János szerint az a szerencsésebb eset, ha a szûrõvizsgálatok orvosi tanácsra, elõzetes rizikófelmérésen történnek. Egyrészt rábízhatjuk magunkat a háziorvosunkra, másfelõl magánorvosi ellátás keretében is kérhetjük egészségi állapotunk felmérését, utóbbi azonban komolyabb költséggel is járhat. Erre azonban számos biztosító kínál speciális terméket.