Elemzés: nem könnyű községből városba költözni
2023.03.23

Magyarországon Győr-Moson-Sopron és Zala vármegyében a legkönnyebb községből városba vagy vármegyeszékhelyre költözni - derül ki a Takarék Indexből, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank elemzéséből, amit csütörtökön juttattak el az MTI-nek.

A 2021-2022-es adatok alapján azt vizsgálták, mennyire könnyű községből városba vagy vármegyeszékhelyre költözni az országban. Egy 120 négyzetméteres községi ház eladásából városban hozzávetőleg egy 88 négyzetméteres ház, illetve egy 52 vagy 60 négyzetméteres tégla- vagy panellakás jöhet ki, míg vármegyeszékhelyre költözve 41 és 54 négyzetméter közötti alapterületű ingatlan vásárolható.

Városból vármegyeszékhelyre költözve pedig arra jutottak, hogy egy 120 négyzetméteres városi családi ház árából a fajlagos átlagárak alapján egy nem egészen 74 négyzetméteres ház vagy egy nagyjából 57, illetve 65 négyzetméteres tégla- vagy panellakás vásárolható a vármegyeszékhelyeken.

Az elemzés szerint községből városba költözésnél családi háznál maradva az átlagos fajlagos árak alapján a Győr-Moson-Sopronban, Vasban és Zalában élők helyzete a legkedvezőbb: hasonló vagy akár egy kicsit nagyobb házhoz is hozzá lehet jutni egy ház eladását követően, de Borsod-Abaúj-Zemplénben és Csongrád-Csanádban is 85 százalék felett mozgott az eladást követően elérhető új ingatlan területének nagysága.

Községből városba és házból lakásba költözésnél szintén Zalában és Győr-Moson-Sopronban a legjobbak a lehetőségek, ebben a két vármegyében lehet a kiinduló ingatlan alapterületének arányában a legnagyobb téglalakást vásárolni, egy 100 négyzetméteres házból 86-91 négyzetméteres lakást.

Községekből vármegyeszékhelyre, azon belül családi házba költözésnél szintén Zalában és Győr-Moson-Sopronban a legkedvezőbb a cserén gondolkozók helyzete, ebben a két vármegyében 85 százalék felett mozgott az eladott ingatlanból megvásárolható otthon nagysága az eredeti százalékában.

Ugyanebben a kategóriában a családi házból lakásba költözők vizsgálatánál viszont kiderült, hogy egy korábbi 100 négyzetméteres községi családi ház árából 8-9 vármegyében a megvásárolható tégla- és panellakások nagysága nem éri el a 40 négyzetmétert sem.

Azt is vizsgálták, milyen lehetőségeik vannak azoknak, akik vármegyeszékhelyen belül cserélnék családi házukat lakásra. A váltásra Miskolcon a legkedvezőbbek a körülmények, de 90 százalék körül mozog a megvásárolt és az értékesített ingatlan területének aránya Szolnokon és Székesfehérváron is. Panellakásoknál pedig 86 és 115 négyzetméter között ingadozhat a 100 négyzetméteres családi ház árából megvásárolható ingatlan. A legkisebb alapterület Salgótarjánhoz, Kaposvárhoz és Szekszárdhoz kapcsolódott, míg a legnagyobb panellakás Szolnokon, Egerben és Miskolcon volt elérhető a fajlagos árak alapján.