Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások partnere a felmérés szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte, a magyar érték mintegy 18 százalékkal haladja meg a közép-kelet európai átlagot, amivel bekerült az EMEIA régió korrupció által leginkább érintett országai közé.

A kutatás rámutat arra, hogy míg a magyar vezetõk 57 százaléka, addig a kelet-európai vezetõk 73 százaléka hisz a felelõsségre vonás elrettentõ erejében, ha korrupcióról van szó. Hozzátette, a magyar munkavállalók nem jelzik a visszaéléseket, csak 21 százalékuk jelezte a felsõvezetõnek vagy külsõ partnernek a korrupciót. Az arány hasonló a kelet-európai régióban is.

A kutatás szerint a magyar vezetõk 85 százaléka még a karrierjének elõmozdítása vagy jutalom ígérete esetén sem nyúlna illegális vagy etikátlan eszközökhöz. A válaszadók körülbelül fele gondolt már arra, hogy etikátlan magatartás észlelése miatt felmondjon, ám a magyar vezetõk 52 százaléka, a kelet-európai 37 százalékhoz képest végül nem tette ezt meg. Ezt az összes válaszadó 14 százaléka, míg a magyar vezetõk 31 százaléka a belsõ munkahelyi nyomással és a személyes biztonság (magyar átlag 69 százalék, kelet-európai átlag 51 százalék) miatti aggodalommal indokolta.

A felmérésbõl kiderül, hogy a magyar vezetõk legalább 52 százaléka, míg a kelet-európai vezetõk 36 százaléka a visszaélések megelõzésére hasznosnak tartana valamilyen monitoring rendszert. A magyarok több mint negyede például szûrné az alkalmazottak céges eszközökrõl végzett e-mailezéseit vagy telefonhívásait. A régiós vezetõk 16 százaléka értett egyet az e-mail ellenõrzésével, 14 százalékuk pedig ellenõrizné a hívásokat.
Az EY 2016 novembere és 2017 januárja között közel 4100 üzleti vezetõt kérdezett meg 41 országban, Magyarországon 100 interjút készítettek a korrupcióról.