A Randstad legfrissebb, 34 piacon 35,000 munkavállaló megkérdezésével zajlott Workmonitor kutatása szerint világszerte és örökre megváltozott az emberek munkához való hozzáállása. Eltökéltek abban, hogy a munkát alakítsák az életükhöz, sőt a gazdasági bizonytalanság sem készteti a dolgozókat arra, hogy feladják az igényeiket az egészséges munka-magánélet egyensúly iránt. A kutatásból az is kiderül, hogy a dolgozók milyen munkáltatót és milyen munkát képzelnek el a karrierútjukon, hogy milyen hatást gyakorolnak a gyorsan emelkedő megélhetési költségek az elvárásaikra vagy hogyan látják a nyugdíjazási kilátásaikat.
Míg a 2022-es globális felmérés legfőbb üzenete az volt, hogy a munkavállalók diktálnak és munka-magánélet egyensúlyt valamint értékharmóniát követelnek, addig 2023-ban a munkahelyek bizonytalanságára ugyan nagyobb figyelem terelődik, de a munkavállalói elvárások változatlanok, pláne miután az infláció növeli a megélhetési költségeket.
A jelenlegi gazdasági bizonytalanság új dimenziót nyitott a dolgozók prioritásai és várakozásai terén. Egy lehetséges világgazdasági visszaesés küszöbén és a gyorsan emelkedő megélhetési költségek terhe alatt a dolgozók ma hatalmas értéket tulajdonítanak az olyan munkahelynek, amelyik biztos és pénzügyileg stabil – olvasható a jelentésben.
A megkérdezett több mint 35.000 dolgozó majdnem mindegyike (92%) vallotta, hogy a munkahely biztossága fontos számára, 63% pedig azt jelezte, nem fogadna el olyan állást, ami nem tudja ezt garantálni. A többség (52%) pedig aggódik, hogy milyen hatással lesz a gazdasági bizonytalanság a munkahelyére. Magyarországon még többen (95%) tartják fontosnak a munkahely biztonságát.
Egyre többen (37%) aggódnak azon, hogy elveszítik az állásukat, és a megkérdezettek több mint fele (52%) – Magyarországon 57% - tart attól, hogy a gazdasági bizonytalanság hatással lesz a munkahelyük biztosságára is.
Az infláció okozta nehézségek enyhítésére a megkérdezettek jelentős része pluszmunka után néz, másik állás, vagy túlóra formájában a jelenlegi munkahelyén. Az idősebb dolgozókat pedig arra késztetik a pénzügyi megfontolások, hogy elhalasszák nyugdíjazásukat. Tavaly még 61%-uk gondolta úgy, hogy 65 éves kor előtt nyugdíjba megy, most csak az érintettek fele, hazánkban harmada. Világviszonylatban a dolgozók 70%-a véli úgy, hogy a pénzügyi helyzete megakadályozza őt abban, hogy akkor menjen nyugdíjba, amikor szeretne. Hazánkban ez az arány 80%!
Mindezek mellett még mindig sokan méltányolják munkahelyük nem pénzügyi vetületeit. Azok aránya, akik a munka-magánélet egyensúlyt fontosnak tartják (93,7%) alig volt alacsonyabb azokénál, akik a fizetés tartják fontosnak (93,8%). Sőt, a többség (61%) úgy nyilatkozott, hogy nem fogadnának el olyan állást, mely negatívan hatna a munka-magánélet egyensúlyukra. A rugalmas munkavégzés szintén sokaknak fontos: 83% a rugalmas munkaidőt, 71% a munkavégzés helyszínének rugalmasságát részesíti előnyben.
A megélhetési költségek gyors emelkedése miatt az emberek a munkáltatójukhoz fordulnak segítségért. A leginkább vágyott segítség a havi megélhetési illetmény (41%), amit a rendes éves szintnél nagyobb arányú béremelés iránti igény követ (39%, hazánkban 50%). A megkérdezettek több mint negyede (28%) segítséget szeretne az energiaköltségek, az ingázás vagy más napi kiadások rendezésében. Közel felük állítja, hogy valamilyen formában kap segítséget a cégétől. Bizonyos vállalatok hibrid és rugalmas munkabeosztással faragnak a kiadásokon, ami lehetővé teszi számukra a gyermekfelügyeleti és ingázási költségek csökkentését.
Ma a munkaerő tehát a teljes csomagot akarja: biztos, rugalmas, befogadó és pénzügyileg stabil állást olyan helyen, amihez kötődni tud.