Március 16-tól megkezdték személyes adataink feltöltését az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe, vagyis az EESZT-be. A rendszer lényege, hogy az egészségügy valamennyi szereplõje bárhol beléphet az egységes platformra, és ott hozzáférhet egy adott beteg más intézményekben keletkezett adataihoz. Ezzel – ha nem is egy csapásra – megszûnik a korábbi leletek és zárójelentések kikérése és cipelése egyik helyrõl a másikra: aki orvoshoz megy, arról az adatai megadása után az orvos azonnal tudni fogja, hogy milyen gyógyszereket szed, milyen érzékenysége, allergiája van, vagy milyen betegségei, mûtétei voltak korábban.
A korábbi tervekkel ellentétben a rendszer induláskor nem tartalmaz majd kórelõzményeket, ezeket várhatóan a késõbbiekben töltik fel. 2017 novemberében valamennyi állami egészségügyi intézmény kötelezõen csatlakozik a rendszerhez. Ettõl az idõponttól minden közfinanszírozott egészségügyi intézmény kötelezõen feltölti az összes nála végzett ellátás és beavatkozás valamennyi adatát és eredményét. A nem állami intézmények, rendelõk és magánpraxisok várhatóan egy-két évvel az indulás után csatlakozhatnak a rendszerhez.
A rendszer természetesen biztonsági kockázatokat is rejt, ezért a fejlesztõk kiemelt figyelmet fordítottak az adatvédelemre. Ennek elsõ szintje az önrendelkezés lehetõsége. Alapbeállítás szerint a minket kezelõ orvos bármilyen adatunkhoz hozzáférhet, kivéve a kényes adatokat, úgymint pszichiátria, addiktológia, nemi betegség, HIV/AIDS. Az ezekkel kapcsolatos információkat csak az adott betegséget kezelõ orvosunk láthatja és egészítheti ki. Ahhoz, hogy a velünk kapcsolatos ilyen természetû információkhoz más orvosok is hozzáférhessenek, nekünk kell lépéseket tennünk, ha akarunk: be kell lépnünk a jelszavunkkal a rendszerbe, és fel kell oldanunk a korlátozást. Ha ellenben azt szeretnénk, hogy az orvosok más velünk kapcsolatos információkat se láthassanak, akkor éppen ellenkezõleg, le kell tiltanunk egészségügyi adataink (vagy azok egy körének) lekérhetõségét mindenki – vagy megadott intézmények – számára. Fontos tudni, hogy életveszély esetén az ellátó személyzet bármikor feloldhatja ezeket a korlátozásokat, hogy a segítségünkre lehessen.
Az EESZT-ben a felhasználó természetesen megnézheti saját adatait is. Megtekintheti a számára felírt e-recepteket és e-beutalókat, értesülhet a hozzájuk tartozó információkról (például e-beutalóval foglalt vizsgálati idõpontjáról, helyszínérõl, az intézmény elérhetõségérõl és a rendelési idõrõl). Letöltheti egészségügyi dokumentumait, leleteit, zárójelentéseit, valamint az orvosok számára lekérhetõvé válnak a beteg képalkotó diagnosztikai vizsgálatainak eredményei (röntgenfelvétel, CT-vizsgálat) is.
Az elõnyök beláthatatlanok. Miután a háziorvos és valamennyi szakorvos számára elérhetõvé válik, milyen vizsgálatokon volt a beteg és milyen eredményekkel, senkit nem fognak szükségtelenül megismételt vizsgálatokra küldeni. A kezelõorvos több információ birtokában jobb döntést hozhat a gyógykezelésrõl. A patikus recept nélkül is látja, hogy az orvos milyen gyógyszereket rendelt a beteg TAJ-számára, a járóbeteg-szakrendelõ és a kórház pedig látja a hozzá szóló beutalót, sõt készülhet a beteg fogadására, és akár idõpontot is ajánlhat neki. Mindemellett a rendszer teljesen átláthatóvá teszi a rendszerirányítók számára az egészségügyben történteket, ami megkönnyíti a kapacitások jövõbeni tervezését.
„Az egységes egészségügyi nyilvántartással létrejövõ adatbázis elképesztõ távlatokat nyit meg a gyógyítás terén” – mondja a KPMG szenior menedzsere. A Big Data-megoldások és a mesterséges intelligencia alkalmazása már számos kísérletben bizonyította, hogy az orvoslásban is lehet szerepe, hiszen nagyszámú beteg adatainak elemzésével képes diagnózisokat felállítani, vagy bizonyos tünetek és beavatkozások együttállásából jövõbeli betegségeket elõre jelezni, sõt akár javaslatot is tenni azok megelõzésére. „Addig is, amíg ez megvalósul, a rendszer soha nem látott transzparenciát hoz a magyar egészségügybe, hiszen átláthatóvá teszi a betegutakat: minden betegrõl és az egészségügyi ellátó rendszer összes szereplõjérõl világosan lehet majd tudni, hogy ki hol járt, és milyen beavatkozás történt” – mondja Tóth Mónika.