Az idõsödõ társadalom Európa egészét sújtó probléma, melynek megoldása nem képzelhetõ el a lakosság pénzügyi tudatosságának, öngondoskodási hajlandóságának növekedése nélkül. Az Insurance Europe „Pénzügyi képzés a digitalizáció korában” (Financial education in a digital age) címû tanulmánya szerint többek között az erõsödõ digitalizációs folyamatok, a könnyen elérhetõ, minõségi információk támogatása, és a pénzügyi ismeretek iskolai tananyagba történõ beemelése jelenthetik a megoldást. 

Az Insurance Europe szerint a pénzügyi tudatosság növelése olyan össztársadalmi kihívás, melyre csak valamennyi szereplõ együttes erõfeszítései révén lehet csak valóban hatékony válaszokat adni. Az elmúlt idõszakban többszörösen bebizonyosodott, hogy a tájékoztatás önmagában nem elég ahhoz, hogy a lakosság pénzügyi magatartása hosszú távon megváltozzon. 

Az OECD felmérése szerint az Európai Unió polgárainak 80 százaléka ma gyakorlatilag mindennemû elõzetes informálódás vagy tanácsadás nélkül választ a pénzügyi szolgáltatók kínálatából. Sokan személyes megtakarításaik, hosszút távú pénzügyi céljaik meghatározásának fontosságával sincsenek tisztában. Ez utóbbi tény különösen aggasztó annak fényében, hogy a 65 év felettiek aktív korosztályokhoz viszonyított aránya az elõrejelzések szerint 2013 és 2060 között a duplájára emelkedik majd a tagállamok össznépességét tekintve. 

Az Insurance Europe szerint ezen a helyzeten elsõsorban a pénzügyi ismeretek - már kora gyermekkorban elkezdõdõ - oktatásával lehet változtatni, ezen ismeretek tananyagba történõ beemelése garantálná, hogy a felelõs pénzügyi döntésekre való felkészítés a lehetõ legszélesebb körhöz jusson el. 

A tanulmány ezzel együtt azt is hangsúlyozza, hogy ezen ismeretek megszerzése csak a szükséges alapokat teremtheti meg. A digitalizáció páratlan lehetõségeket jelent: 2015-ben az Európai Unió háztartásainak 83 százaléka rendelkezett már Internet hozzáféréssel, a 16-74 év közöttiek 76 százaléka pedig rendszeresen használja is a világhálót. 

Jelenleg az EU 21 országában van - legalább elõkészületi fázisban - nemzeti stratégia a pénzügyi ismeretek oktatási rendszerbe történõ beemelésére. Magyarországon ugyan nincs ilyen érvényben, ugyanakkor – mint azt az IE kiadványa kiemeli -, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) más országok hasonló szervezeteivel összevetve kifejezetten aktív az oktatás, a tájékoztatás és a termék-összehasonlítás támogatásában. 

Magyarországon a biztosítás 2013 óta része a Nemzeti Alaptantervnek (Nat). A magyar szövetség tananyagot és képzési tervet állított össze a 17-19 éves korosztályok számára, melyet az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet (OFI) 2016-ban jóváhagyott és közzétett. 

Az Insurance Europe kiadványa bemutatja a MABISZ által létrehozott és 2010 óta üzemeltetett aggregátor oldalt, a Díjnavigátort. Az oldal segítségével megbízható, transzparens módon hasonlíthatók össze a magyarországi biztosítók kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási ajánlatai – emeli ki az IE kiadványa. Emellett a magyarországi szövetség ugyancsak 2010-ben fejlesztette ki a TKM (Teljes Költség Mutató) rendszerét, amely a befektetéssel kombinált életbiztosítások összehasonlítását teszi lehetõvé.

A szövetség 2014 óta aktív edukációs kampányt folytat a nyugdíj-, élet-, otthon-, és balesetbiztosítások területén, 2016-ban integrált kampányt indított a nyugdíjbiztosítások népszerûsítésére. A magyar szövetség honlapja folyamatosan aktualizált fogyasztóvédelmi tartalmakat tesz közzé honlapján – olvasható az európai biztosítási szövetség anyagában.

„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az európai biztosítási szövetség kiadványa több ponton is foglalkozik a magyarországi eredményekkel. Szövetségünk komoly erõfeszítéseket tesz az ügyfelek minél szélesebb körû tájékoztatása és a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének fõtitkára.