Mekkora a piac?
Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje elmondta: „Becslésünk szerint a magyarországi albérletpiac 110-130 milliárd forintos lehet, de nehéz pontos összeget mondani. Sokan feketén adják ki a lakásukat vagy a valósnál alacsonyabb bérletidíj-bevételt vallanak be. Ugyanakkor a jövõben jelentõsen kifehéredhet ez a szegmens, mivel a jövõ évi adócsomag napokban bemutatott elsõ verziója csökkentené a kiadó lakásokból származó bevételek terheit. A tervek szerint ugyanis jövõre nem kellene a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást – EHO-t - megfizetni, ha a lakáskiadásból származó jövedelem meghaladja az 1 millió forintot. „Lényegében a terhelés az eddigi felére csökken, ha a tervezet most ismertetett változata lép életbe. Fontos azonban, hogy tervezetrõl van szó, tehát a feltételek még változhatnak.” - mondta Balogh László.
Balogh László szerint Budapesten az átlagos bérleti díjak alapján a legtöbb lakás beleesett az 1 millió forint feletti éves jövedelmet termelõ körbe. Így ezek után, ha legálisan adták ki õket, akkor fizetni kellett a 14 százalékos EHO-t. Ennek eltörlése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a lakástulajdonosok automatikusan ennyivel vinnék lejjebb a bérleti díjakat. A szakember szerint az egészségügyi hozzájárulás eltörlése miatt jelentõsen kifehéredhet az albérletpiac, mert a bevétel után csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell majd fizetni, ez pedig sok lakástulajdonos számára elég lehet ahhoz, hogy teljesen legálisan adja ki a lakását.
Budapesten 130-135 ezer forint az átlagos havi bérleti díj, ami az ingatlan.com elõrejelzése szerint nem fog emelkedni. Áremelkedésre nincs is nagyon tér a budapesti albérletpiacon, mert a bérlõk nehezen tudnák megfizetni a magasabb bérleti díjat. Budapesten az átlagfizetés majdnem kétharmadát viszi el az átlagos bérleti díj, így a kereslet bár magas, már nem nagyon lehet feljebb vinni az árakat.
Albérletkörkép a vidéki városokból
Az ingatlan.com elemzése szerint tehát az nem várható, hogy az albérletárak az EHO esetleges eltörlése miatt mérséklõdjenek. Inkább fordított lesz a forgatókönyv: meggátolja és stabilizálhatja az elmúlt években jelentõsen emelkedõ albérletárakat. A lakástulajdonosok legalizálhatják a mostani díjakból befolyó bevételt, aki pedig eddig is befizette az EHO-t a kiadás után, annál még több pénz maradhat. Vidéken, a megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban az átlagos bérleti díjak alapján csak kevés bérbeadó érte el az 1 milliós EHO-határt, így ezeken a településeken nem hoz számottevõ változást a terhelés esetleges eltörlése.
„Vidéken más a helyzet, mint Budapesten, ahol az árak emelkedése lényegében megállt. Az egyetemvárosokban, több megyeszékhelyen és nagyvárosokban tavaly drágulás következett be, annak ellenére, hogy a kínálat is növekedett” - derül ki az ingatlan.com több mint hatezer hirdetés adatán alapuló májusi körképébõl. Szegeden tavaly májushoz képest 3 százalékkal 76 ezer forintra nõtt az átlagos bérleti díj, Debrecenben 7 százalékkal 80 ezer forintra, Pécsett 21 százalékkal 75 ezer forintra, Miskolcon pedig 13 százalékkal 68 ezer forintra nõtt a lakások átlagos bérleti díja. Balogh László azonban hozzátette, most még az albérletszezon elõtt vagyunk: nyár végén, a szeptemberi iskolakezdés elõtt jelentõs felfutás várható a keresletben. Hosszabb távon azonban a vidéki városok albérletpiacára is igaz, hogy a bérlõk jövedelmi helyzete gátat szab a díjemelkedésnek.
Az ingatlan.com elõrejelzése szerint az országos albérletpiac kiegyensúlyozottabbá válhat Budapesten és a nagyvárosokban. Az EHO eltörlése, a jövedelmi korlátok, a kínálat és kereslet kiegyenlítõdése stabilabb, átláthatóbb, kiszámíthatóbb piacot eredményezhet. Ez pedig mind a bérlõk és a lakásukat kiadók számára is tisztább helyzetet hozhat.