Az év elsõ negyedét a nyers adatok szerint 4,1 százalékos növekedéssel zárta a magyar gazdaság, szemben az elõzõ negyedéves 1,6, illetve a múlt év egészében mért 2 százalékkal - derül ki a KSH elsõ becslésébõl. A 4,1 százalékos növekedés kedvezõ meglepetést jelent, a piac ugyanis inkább 4 százalék alatti tempóval számolt.

Gyorsulás, bázishatás és a többi

„Elsõ becslésrõl van szó, a pontos értékeléshez meg kell várni a részletes adatokat, mindenesetre a jelentõs gyorsulásra számítani lehetett” - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezetõ elemzõje. Egyrészt a bázishatás miatt, tavaly ugyanis az elsõ negyedévben mindössze 1,1 százalékos volt az éves szintû növekedés. Emellett az idén a gazdaság fõszereplõi közül az ipar közel 8 százalékos, az építõipar 25 százalékos termelésbõvülést ért el az év elsõ három hónapjában. A szakember szerint az építõipari bõvülésben az állami kiadások is szerepet játszanak, a múlt év végén jelentõs kiadásokról döntött a kormány, ezek pedig már az építõipar és a GDP elsõ negyedéves számaiban is megjelentek. Szintén jelentõsen hozzájárultak az idei elsõ negyedéves növekedéshez a piaci szolgáltatások.

Németh Dávid azt is elmondta, hogy a pontosabb folyamatokat tükrözõ szezonálisan és naptárhatással kiigazított tisztított adatok szerint az idei elsõ negyedévben 3,7 százalékkal nõtt a GDP, éves összevetésben, szemben az elõzõ év utolsó negyedévében mért 1,9, illetve a múlt év elsõ negyedévében elért 1,2 százalékos értékkel. A korrigált adatok szerint hasonló tempóra legutóbb 2014 végén és 2015 elején volt példa, akkor az uniós forrásokból finanszírozott fejlesztések 3,9 százalékos növekedést generáltak.

Mi lesz még az idén?

A kiskereskedelem és a lakosság fogyasztása is fontos kérdés a GDP alakulása szempontjából. „Az még kérdés, hogy a háztartások a növekvõ jövedelmüknek mekkora részét fordították fogyasztásra. Ugyanis a béremelkedésnek csak egy része kötött ki a kiskereskedelemben, feltehetõen a többletnek egy része a szolgáltatásoknál jelent meg. Az viszont csak a részletes adatokból derül majd ki, hogy pontosan hogyan alakult a fogyasztás szerkezete, és az pontosan mennyivel járul hozzá az elsõ negyedéves fejlõdéshez” - tette hozzá a K&H elemzõje.

Németh Dávid szerint a jelenlegi kilátások alapján - többek között az építõipari fellendülés, valamint az uniós forrásokon alapuló beruházásbõvülés miatt - 3,7 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság.