2016-ban a biztosított lakóingatlanokban 6585 tûzkár keletkezett, ezek kártérítésére 3,5 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Ennél sokkal rosszabb volt a helyzet például 2012-ben, amikor 7698 biztosított ingatlanban 9,1 milliárd forint összegû kár esett. 2010 óta összesen 47 564 tûzeset keletkezett a biztosított ingatlanokban, ezekre összesen 35,3 milliárd forintot fizettek ki a hazai biztosító társaságok.

A lakossági ingatlanokban keletkezett tûzesetek száma ennél magasabb, mivel a magyarországi lakóingatlanok 72-73 százaléka rendelkezik ingatlanbiztosítással.

A lakástüzek egyik leggyakoribb oka a nyílt láng használata. Fokozottan ügyelni kell arra, hogy a tûzhelyek, kandallók, kályhák közelében véletlenül se tároljunk gyúlékony anyagot. A gyertyák, mécsesek szintén potenciális veszélyforrások, felborulva percek alatt lángba boríthatják az egész lakást. Az ágyban dohányzás roppant veszélyes, a cigarettáról, vagy hamutartóból kihulló parázs akár órákkal késõbb is tüzet okozhat. 

A panelházakban - is - a konyha az egyik leginkább tûzveszélyes terület, második helyen azonban a lépcsõházak állnak, mivel a közös használatú terek, a közös hulladékledobó a tûz kialakulásának és gyors terjedésének kedvez. Gyakori kiindulópontja a lakástüzeknek az erkély, ilyenkor az esetek túlnyomó részében a dohányzás a kiváltó ok. 

Növekszik az elektromos eredetû tüzek elõfordulásának száma. Egyre több árammal mûködõ eszközzel vesszük körül magunkat, s tüzet okozhat a készülékek hibás mûködése, az általuk termelt hõ nem megfelelõ elvezetése, de akár a nem megfelelõen karbantartott hálózat is. Az ilyen eredetû tüzek hatásait tovább súlyosbíthatja, hogy a meghibásodás helyéhez csatlakozó, felmelegedett vezetékek a tûz terjedését is elõsegíthetik, így a kezdetben szûk térre korlátozódó égés gyorsan nagyobb területre is átterjedhet. 

A megelõzés szempontjából nagyon fontos, hogy körültekintõen járjunk el elektromos eszközeink üzemeltetése során. Érdemes minden elektromos berendezésre, akár egy mobiltelefon töltõjére is potenciális tûz forrásaként gondolni, és lehetõség szerint kellõ távolságban tartani tõle minden éghetõ, gyúlékony anyagot. Minden elektromos eszköz termel hõt mûködése során, így a hõ elvezetésérõl, a készülék szellõzésérõl minden esetben - a használati utasításban foglaltak szerint -gondoskodni kell. Nagyon gyakori probléma, hogy egy-egy konnektorra nagyszámú eszközt csatlakoztatunk különféle hosszabbítók és elosztók segítségével, ezzel pedig könnyen túlterhelhetjük mind magát az elosztót, mind a falba épített vezetéket. Az ideális megoldás, ha egy fali csatlakozóra nem kötünk 2000-2500 W összteljesítménynél nagyobb terhelést. A hálózatban keletkezõ zavarokat ugyan csak szakember segítségével lehet felderíteni, bizonyos jelekbõl következtethetünk arra, hogy mikor érdemes felvenni vele a kapcsolatot. Ilyenek a zizegõ, sercegõ hangok a konnektoroknál, a mûanyagok eldeformálódása vagy elszenesedése, a jellegzetes égett szag, az izzók villódzása, vagy a biztosítékok gyakori lekapcsolódása.

A villamos eredetû tûzkárok megelõzésérõl és csökkentésérõl többet is megtudhat a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Biztosítók Szövetsége és az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság által közösen készített ajánlásból.