Végéhez közeledik a nagy jegybankok szigorítási ciklusa, ám a fő prioritás továbbra is az infláció elleni küzdelem marad számukra – állapították meg friss makrogazdasági előrejelzésükben a CIB Bank elemzői. A globális gazdaság bővülésének üteme jelentősen visszaeshet 2023-ban, a fejlett gazdaságokban egy százalék alatti növekedés várható. A CIB Bank szakértői szerint Magyarország idén elkerülheti a recessziót, a forint euróval szembeni árfolyama pedig az év végéig a 400 alatti sávban maradhat.

Az első negyedévben a vártnál jobban teljesítettek a fejlett gazdaságok: az euróövezet – az első becslés alapján – elkerülte a visszaesést, és az amerikai gazdaság alapfolyamatai is erősek maradtak. Az év további részében azonban a gyengülő globális kereslet, a monetáris szigorítások időben késleltetve megjelenő hatásai, az újranyitás felpattanását követően visszafogottabbá váló kínai gazdasági aktivitás és az amerikai bankpiaci feszültségek hitelezési feltételekre gyakorolt negatív hatása fékezőleg hat a növekedésre. Az Egyesült Államok a második félévben egy rövid recessziós periódust is átélhet. A globális GDP-növekedési ütem így idén a tavalyi 3,2 százalékos szintről 2 százalék alá süllyedhet, a fejlett gazdaságokban pedig csupán 1 százalék alatti bővülés várható.

Enyhül az inflációs nyomás

Az inflációs folyamatokban előrelépést hoztak az elmúlt hónapok. A kínálatoldali feszültségek további oldódása, a gyengébb kereslet, illetve a globális energia- és élelmiszerárak korrekciója nyomán mind az euróövezetben, mind a tengerentúlon érdemben mérséklődött a fogyasztói árindex. A teljes árindexek süllyedése a következő hónapokban is folytatódhat, szintjük azonban még mindig érdemben meghaladja a jegybanki célokat. Ráadásul a maginflációs mutatók mérséklődésének lassabb üteme egy elhúzódó dezinflációs folyamatot vetít előre, így a jegybankok számára a fő prioritás továbbra is az infláció elleni küzdelem marad.

A nagy jegybankok szigorítási periódusa az év első hónapjaiban is folytatódott, időben azonban már igen közel vagyunk a kamatciklus tetőzéséhez. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed májusban még újabb 25 bázisponttal, 5-5,25 százalékra emelte az irányadó kamatsávot, ám ha a beérkező friss adatok nem okoznak negatív meglepetést, az USA-ban ezen a szinten lezárulhat a szigorítási ciklus. Az év további részében a Fed „adatfüggő” üzemmódban maradhat: az első kamatcsökkentésre legkorábban az év végén, nagyobb eséllyel viszont csak 2024 első negyedévében kerül sor.

Az EKB ebben a hónapban szintén 25 bázisponttal emelte meg irányadó kamatát (a refinanszírozási ráta így 3,5 százalékon áll), és bár az ülés után kiadott közlemény nyíltan nem utalt rá, a sajtótájékoztatón a közös európai jegybank első embere egyértelművé tette, hogy további lépésre vagy lépésekre készülnek. Ennek alapján még egy hasonló mértékű emelés biztosnak tűnik, az esetleges további lépések azonban már hangsúlyozottan a beérkező új adatoktól függnek.

Az év második felében jöhet a kilábalás Magyarországon

Itthon az első negyedéves GDP első becslését csak május közepén publikálja a KSH, de az eddig rendelkezésre álló havi adatok megerősítik, hogy a gazdaság recesszióban maradt. Az idei évet két ellentétes időszak kettőse határozza meg: 2023 első felében még visszaeső növekedéssel számolnak a CIB Bank szakértői, majd nyár közepétől megindulhat egy lassú, fokozatos kilábalás. Az év egészében így elkerülhető a recesszió, de az éves növekedési ütem mindössze 0,5 százalék lehet. A fogyasztás és a beruházások visszaesését a nettó export csak részben tudja ellensúlyozni: 2024-ben ugyanakkor újra dinamizálódhat a gazdaság, és a növekedés szerkezete is egészségesebbé válik.

A háztartások fogyasztása a CIB előrejelzése szerint visszaesik 2023-ban annak ellenére, hogy a munkaerőpiacon csak mérsékelt romlás várható. A reálkeresetek csökkenése, a megélhetési költségek emelkedése, a magas kamatszint és a bizonytalanabb kilátások érdemi alkalmazkodást indítottak el a háztartási szektorban – ezt a legfrissebb kiskereskedelmi statisztikák is pontosan visszatükrözik.

A beruházások is lefelé húzzák idén a növekedést. A költségvetési kiigazítási kényszer és az EU-források csúszása a fiskális/kvázi fiskális beruházásoknál egyértelmű visszaesést eredményez, míg a vállalati szektor beruházásait a gyengülő keresleti környezet, a költségoldali sokkok, az emelkedő finanszírozási költségek és a bizonytalan kilátások fogják vissza.

A fogyasztási és beruházási célú import mérséklődése és az energiahordozók áraiban mutatkozó érdemi korrekció jótékony hatással bír az ország külső egyensúlyi pozíciójára: a folyó fizetési mérleg hiánya már a tavalyi negyedik negyedévben stabilizálódott, a 2023-as év első hónapjainak külkereskedelmi és folyó fizetésimérleg-adatai pedig már egyértelmű fordulatot mutatnak. A GDP-arányos folyó deficit így 8,1-ről 4 százalék közelébe süllyedhet.

Csak a nyár közepére csökkenhet 20 százalék alá az infláció

A gazdasági visszaesés fokozatosan a munkaerőpiacra is begyűrűzik. A munkanélküliségi ráta a tavalyi év második negyedévében érte el mélypontját – 3,2 százalékon –, majd lassan, fokozatosan feljebb araszolva átlépte a 4 százalékot – összhangban tavaly téli előrejelzésünkkel. A legutolsó, márciusi adat azonban nem jelzett további romlást: a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékon stabilizálódott, miközben a foglalkoztatottak száma közel maradt a 4,7 millióhoz. A jelenlegi szintről további, jelentős emelkedésre nem számítanak a CIB Bank elemzői, sőt az év második felében újra lejjebb csúszhat a munkanélküliségi ráta. Kissé hosszabb időtávra előre tekintve a magyar gazdaságot tartósan munkaerő-hiányos állapot jellemezheti.

Az év első két hónapjában (korrigálva a „fegyverpénz”-hatással) a nemzetgazdaságban 16 százalékkal emelkedtek a nominális keresetek. A munkaerőpiac feszessége valamelyest enyhült, a munkaerőért folyó verseny azonban továbbra is jellemző, így az idei évben a bérminimum emelésével párhuzamosan a nettó nemzetgazdasági keresetek 15 százalék körüli ütemben emelkedhetnek. Ez azonban az év első részében még jelentős reálbércsökkenést jelent, a vásárlóerő erodálódása azonban az őszi hónapokban megállhat. A mérséklődő infláció a munkáltatókra nehezedő nyomást is enyhíti, így 2023-ban nem várhatók – 2022-höz hasonló – év közbeni, nagymértékű bérkorrekciók.

Az év eddig eltelt részére vonatkozó adatok megerősítették, hogy a hazai infláció januárban tetőzött, majd ezt követően megindult egy lassú ereszkedés. Áprilisban az éves fogyasztói árindex 24 százalékon állt. Az infláció tehát a 25,7 százalékos csúcsról fokozatosan szelídül, szintje azonban még rendkívül magas, és a dezinfláció továbbra sem nyugszik megfelelően széles bázison.

Az infláció mérséklődését a globális folyamatok mellett a belső kereslet mérséklődése is egyre inkább támogatja. Ezzel együtt a dezinfláció az első félévben még fokozatos maradhat, a teljes fogyasztói árindex július-augusztusban csökkenhet 20 százalék alá. A magas bázis miatt a negyedik negyedévben felgyorsul az infláció csökkenése, decemberre az éves fogyasztói árindex újra egyszámjegyű lehet. Éves átlagban azonban így is 18,5-19 százalék közötti pénzromlási ütemet várnak a CIB Bank elemzői, az inflációs cél elérése optimális esetében 2024 végén következhet be.

Csökkent a sokkok esélye, de a sérülékenység maradt

Az ország kockázati megítélésének pozitív változásával párhuzamosan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) áprilisban elkezdte felkészíteni a piacokat a monetáris lazításra: a monetáris tanács a kamatfolyosó szűkítéséről döntött. Az alapkamat 13 százalékos szintjének változatlanul hagyása mellett a kamatfolyosó teteje 25-ről 20,5 százalékra csökkent: ez effektív kamatcsökkentést természetesen nem jelent, de egyértelműen jelzi a tanács irányultságának változását.

A döntéshozók szerint a feltörekvő piacok kedvezőbb általános megítélése, a csökkenő európai energiaárak, valamint a Fed és az EKB kamatpályájára vonatkozó várakozások mellett a hazai állampapír- és devizapiac stabilitása, az EU-s tárgyalások fejleményei, illetve a folyó fizetési mérlegben érzékelhető fordulat járult hozzá a kockázatokkal kapcsolatos vélekedés változásához.

A rendkívül magas infláció miatt a 13 százalékos alapkamat módosítása természetesen még jó ideig nem lesz napirenden, ám ha a beérkező új információk alátámasztják, hogy a kockázati megítélés trendszerűen javul, a következő ülések valamelyikén megindulhat a 18 százalékos egynapos betéti kamat lefaragása. A lazítási periódus elején azonban körültekintő, óvatos, fokozatos lépésekre lehet számítani, a jegybank kiemelten figyelni fog arra, hogy lépései ne veszélyeztessék a piaci stabilitást. Az első betétikamat-csökkentésre májusban-júniusban kerülhet sor: a CIB szakértői szerint az alapkamat és az egynapos kamat a negyedik negyedévben érhet újra össze, év végére az irányadó kamat 10,5-11 százalék körüli szintre mérséklődhet.

„Az MNB agresszív, 500 bázispontos kamatemelése sikeresen stabilizálta tavaly október-novemberben a forint árfolyamát. Idén pedig – korábbi várakozásunkkal összhangban és az ország kockázati megítélésének javulásával párhuzamosan – a magas kamatkülönbözet már ki tudta fejteni pozitív hatását: devizánk a régiós versenytársakat érdemben felülteljesítve jelentősen felértékelődött az euróval szemben” – mondták el a CIB Bank elemzői. A 370-es szint áttörése ugyanakkor egyelőre kemény diónak bizonyult, és a bankpiaci feszültségek ideje alatt mutatott teljesítmény arra is rávilágít, hogy a sérülékenységek nem tűntek el teljesen. A globális kamatciklus tetőzése általánosságban jótékony hatással lehet a feltörekvő piacokra, ám a hazai kamatszint várható mérséklődése és a javulás ellenére még mindig jelen lévő kockázatok ezzel ellentétes hatást fejthetnek ki az árfolyamra. Előre nem látható, nagymértékű külső vagy belső sokk hiányában viszont csökkent az esélye az intenzív leértékelődésnek. A CIB Bank szakértői – novemberi előrejelzésüket változatlanul hagyva – december végére 385-ös euró/forint árfolyamot jeleznek előre, az addig hátralévő időszakban pedig jellemzően a 370-400 közötti sávban mozoghat a keresztárfolyam.