Erőteljesen növekedett a globális biztosítási díjállomány 2022-ben, 4,9 százalékkal, 8,6 százalékos globális infláció mellett. A következő évtized folyamán a biztosítási díjbevételek évi 5,2 százalékos növekedése várható, ami 4190 milliárd euróval növeli a globális biztosítási díjállományt - derül ki az Allianz legfrissebb „globális biztosítási jelentéséből”, amely a globális biztosítási piac fejleményeinek elemzését tartalmazza.

Erőteljes növekedés

A jelentés szerint a teljes globális biztosítási díjbevétel összege 2022-ben közel 5,6 billió euró volt. Továbbra is az életbiztosítás a legnagyobb szegmens (2,6 billió euró), megelőzve a vagyon- és felelősségbiztosítási (1,8 billió euró) és az egészségbiztosítási (1,1 billió euró) ágazatokat. 2022-ben a díjállomány 259 milliárd euróval, azaz 4,9 százalékkal nőtt 8,6 százalékos globális infláció mellett. A három szegmens teljesítményében ugyanakkor igen nagy volt az eltérés: a vagyon- és felelősségbiztosítás erőteljes, 8,7 százalékos növekedésével szemben az egészségbiztosítások szerényebb, 4,9 százalékos bővülést értek el, az életbiztosítási piacon pedig mindössze 2,4 százalékos volt a növekedés, mivel a háztartások csökkenő reáljövedelme a magánjellegű megtakarításokra is negatív hatást gyakorolt.

A vagyon- és felelősségbiztosítások díjának emelkedése a világ minden részén tapasztalható volt. Mindazonáltal a 2022-es globális növekedés több mint fele (77,5 milliárd euró; +9,9 százalék) egyedül Észak-Amerikából származik; 860 milliárd eurós díjbevételével ez a régió továbbra is messze a világ legnagyobb piaca. Ázsiában is egészséges, 8,4 százalékos növekedés (31 milliárd euró) volt tapasztalható a tavalyi évben. Közel 403 milliárd euró értékű teljes díjbevételével a régió első ízben előzte meg Európát (4 százalékos, azaz 15 milliárd euró összegű növekedés 397 milliárd euróra).

Az életbiztosítási piacok különösen Nyugat-Európában szenvedték meg a tavalyi évet: a díjbevétel 2022-ben 2,7 százalékkal (21 milliárd euróval 740 milliárd euróra) csökkent. A növekedés mértéke Ázsiában is igen szerény volt, itt mindössze 3,6 százalékos növekedést regisztráltak (33 milliárd eurós növekedés 952 milliárd euróra). A vagyon- és felelősségbiztosításhoz hasonlóan 2022-ben ebben a szegmensben is Észak-Amerika volt a növekedés fő hajtóereje (7,8 százalékos, 61 milliárd eurós növekedés 840 milliárd euróra). Az amerikai kontinens dominanciája még inkább szembeötlő az egészségbiztosítás területén, ahol a világ összes díjbevételének mintegy kétharmadát az amerikai piac termeli meg.

Megosztott Magyarország

A magyar biztosítási piac 2022-ben 0,2 milliárd euróval, azaz 7,4 százalékkal nőtt, a teljes díjbevétel elérte a 3,6 milliárd euró értéket. Míg az életbiztosítási szegmensben többé-kevésbé stagnálás volt tapasztalható (0,7 százalékos emelkedés 1,5 milliárd euróra), a másik két szegmensben erőteljes volt a növekedés: a vagyon- és felelősségbiztosítási ágazatban a biztosítási díjak 12,6 százalékkal nőve elérték a 2,0 milliárd euró értéket, a még mindig szerény értékű egészségbiztosítási piac (58 millió euró) pedig közel 20 százalékkal bővült.

Biztos pont viharos időkben

Gazdasági szempontból az elkövetkező évek során az inflációs környezet kezelése jelenti majd a legnagyobb kihívást. Az infláció mértékét öt strukturális tényező („Öt D”), azaz a demográfia, deglobalizáció, dekarbonizáció, digitalizáció és az adósság (debt) határozza meg. Az „Öt D” összességében jelentős mértékben, akár 1 százalékponttal is megnövelheti az éves inflációt. „A biztosítás értéke a magas infláció és alacsony növekedés jellemezte viharos időszakokban mutatkozik meg – nyilatkozta Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza. – Bár a biztosítási ágazat az inflációt nem tudja megszüntetni, de egyfajta pufferként működve hosszabb időtávon kiegyenlítheti annak hatásait. Az Eurostat adatai szerint például a lakossági vagyon- és gépjármű-felelősségbiztosítások terén az infláció üteme a tavalyi évben messze az általános inflációs ráta alatt volt. A biztosítás úgy működik, mint egy lengéscsillapító, azaz ellapítja a gazdasági ciklus görbéjét az ügyfelek számára.”

Folytonosság a felszínen

A magasabb infláció ellenére – vagy talán éppen ennek köszönhetően – a következő évtized folyamán a biztosítási díjak évi 5,2 százalékos növekedése várható, ami 4190 milliárd euróval növeli a globális biztosítási díjállományt. 2033-ban a díjbevétel az életbiztosításban eléri majd a 4,3 billió eurót, a vagyon- és felelősségbiztosítási szegmensben a 3,1 billió eurót, az egészségbiztosítás terén pedig a 2,3 billió euró értéket.

A legnagyobb növekedés (1726 milliárd euró) az életbiztosítási szegmensben várható. Az éves növekedés (4,7 százalék) mindazonáltal valószínűleg jóval elmarad az általános gazdasági növekedés ütemétől (5,2 százalék) a következő évtizedben. A biztosítási penetráció mértéke 3 százalékponttal 2,8 százalékra fog csökkenni. A globális életbiztosítási üzletág növekedésének továbbra is Ázsia marad majd a motorja, az éves növekedés üteme itt (Japán nélkül) várhatóan 7,5 százalékra fog emelkedni. A teljes díjnövekedés fele (866 milliárd euró) várhatóan ebből a régióból származik majd, ami magasabb, mint Észak-Amerika (377 milliárd euró) és Európa (276 milliárd euró) együttesen.

A vagyon- és felelősségbiztosítási szegmensben a díjbevétel növekedésének mértéke 2033-ig várhatóan eléri az 1282 milliárd eurót. Ez 5,0 százalékos éves növekedési ütemet jelez, ami nagyjából megfelel az előző évtizedben tapasztalt értéknek (5,1 százalék) és az általános gazdasági növekedésnek (5,2 százalék); a biztosítási penetráció ennek megfelelően csak kismértékben, mindössze 1 százalékponttal (2,0 százalékra) csökken. Az életbiztosítási szegmenshez hasonlóan a fő régiók közül egyértelműen Ázsia (Japán nélkül) a növekedés fő hajtóereje, éves szinten 8,1 százalékos növekedést produkálva. Abszolút értékben mindazonáltal a régió jelentősége ebben a szegmensben alacsonyabb, mint az életbiztosításoknál: a várható díjnövekedésnek „csupán” kb. 35 százaléka (448 milliárd euró) származik Ázsiából, ez áll szemben az Észak-Amerika (357 milliárd euró), illetve Európa (168 milliárd euró) által produkált eredménnyel.

Magyarországon a biztosítási díjak éves növekedési üteme 3,5 százalék körül várható; a teljes piac értéke 2033-ban eléri majd az 5,2 milliárd eurót. Várhatóan továbbra is a vagyon- és felelősségbiztosítás marad a legnagyobb szegmens (3,0 milliárd euró); ezt követi az életbiztosítás (2,1 milliárd euró) és az egészségbiztosítás (0,1 milliárd euró); a legkisebb szegmensként ugyanakkor ez utóbbi területen várható a legdinamikusabb növekedés: a szegmens bővülése előreláthatólag több mint kétszerese lesz a teljes piacénak (évi 8,4 százalék).

Átalakulás a felszín alatt

A jelentős technológiai változások, illetve az új és növekvő kockázatok fényében meglepő lehet ez a több-kevesebb folytonosságot sugalló előrejelzés. Mindez azonban csak a felszínt, azaz a díjbevétel növekedését jelzi. A mélyben eközben drámai folyamatok zajlanak.

A technológiai változások teljesen átalakítják a biztosítók működését. Az ökoszisztémák például döntő szerepet fognak játszani az ügyfélelérésben, az egyedi termékek mellett átfogó megoldásokat kínálnak majd az ügyfelek igényeinek megfelelően a mobilitás, az életvitel, az utazás, a vagyon és az egészség területén egyaránt. A mesterséges intelligencia mindeddig elképzelhetetlen lehetőségeket nyit meg az adatelemzésben, ezzel forradalmasítja a teljes értékláncot a kockázatvállalástól a kárrendezésig.

„Bár az ágazat megőrzi társadalmi jelentőségét, üzleti modelljét tekintve alapvető változás előtt áll – mondta Kathrin Stoffel, a jelentés társszerzője. – A biztosítók értékajánlata az egyszerű pénzügyi kártérítéstől a kockázatkezelés, illetve a kockázatok megelőzését és enyhítését szolgáló átfogó szolgáltatások felé mozdul el. Az átalakulás logikusan követi a piaci változásokat: a természeti katasztrófák, kiberbiztonság, az egészségügy és a nyugdíjak terén tapasztalható hatalmas hiányosságok megszüntetéséhez nem biztos, hogy elegendő lesz több díjat mozgósítani; egyre fontosabbá válik a kockázatok elkerülése.”