Hazánkra is jellemzőek az egyre súlyosabb viharok, melyek ingatlanokban, járművekben, elektronikus eszközökben, háztartási gépekben is kárt okozhatnak. De milyen károkra és jellemzően milyen feltételek szerint térít egy lakásbiztosítás?
Mire figyeljünk a biztosítás kötéskor?
Gondoljuk át, hogy milyen kockázatok biztosítására van szükségünk és ez alapján válasszuk ki a számunka legmegfelelőbb szolgáltatást. A biztosító ugyanis csak azokra a biztosítási eseményekre térít és csak olyan mértékben, melyekre a szerződésben a szolgáltatását is kikötötte. Ha például üvegkárra nem terjesztettük ki a fedezetet, akkor a betört üveg után nem jár kártérítés. Ugyanígy érdemes a szabadon tárolt ingóságokra is kiegészítést kötni, ha nem tudjuk biztonságos, fedett helyre elrámolni azokat. Fontos megismerni azt is, hogy milyen részletfeltételek fennállását követeli meg a biztosító a teljesítéshez, illetve, hogy milyen eseteket zár ki a szolgáltatásából.
A lakásbiztosításokat is célszerű rendszeresen felülvizsgálni, hogy az adott szerződés megfelelően passzoljon a jelenlegi életkörülményeinkhez.
A viharkárok, villámcsapásból eredő károk
Szinte minden biztosító szolgáltatást nyújt az elemi károk vonatkozásában a viharokra, valamint a villámcsapás által okozott elsődleges és másodlagos károkra is. Hogy milyen feltétel alapján történik a teljesítés, a szerződési feltételekben található. Fontos tudni, hogy a rendszeres karbantartás elmaradása miatt keletkező sérüléseket nem lehet semmilyen vihar számlájára írni, azokat tehát egyetlen biztosítás sem téríti meg!
A biztosítók általában akkor tekintenek viharkárnak valamely kárt, ha a szélsebesség a biztosító által meghatározott mértéket meghaladja. Ezt általában minimum 50-55 km/h erősségben határozzák meg.
A villámcsapás által okozott károk biztosítási szempontból kétfélék lehetnek. Az első, meglehetősen ritkán előforduló eset, mikor közvetlenül az otthonunkba csap a villám. A közvetlen villámcsapás jelentős károkat eredményezhet: sok esetben tüzet is okoz, továbbá a kémény, a tetőszerkezet, akár az ablakok is sérülhetnek. Az áram alatt lévő elektronikai eszközöket általában még a túlfeszültség-védelem sem képes megóvni ilyenkor.
Jóval gyakoribb az olyan eset, mikor egy közeli villámcsapás az otthonon kívüli vezetékek vagy csövek útján jut a házba, ilyenkor a másodlagos hatásként keletkezett túláram okoz kárt az ingóságokban.
Szakszerű villámvédelmi intézkedésekkel szerencsére a károk bekövetkezési valószínűsége jelentős mértékben csökkenthető: a tűz keletkezésével szemben a villámvédelmi rendszer („villámhárító”), a villamos és elektronikus készülékek meghibásodásával szemben pedig a többlépcsős túlfeszültség-védelmi rendszer nyújt védelmet. A Magyar Biztosítók Szövetsége és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület közös állásfoglalásából megtudhatjuk, milyen módon védhetjük meg értékeinket a villámcsapásokkal szemben.
Járműben is komoly károkat okozhat a vihar
Egy komolyabb jégeső, leszakadó ágak, lepotyogó tetőcserép mind-mind jelentős károkat okozhat a járművekben, akár totálkárosra is törve azt. Alapvetően ezeket a károkat a casco biztosítás terhére lehet megtéríttetni, a kgfb nem nyújt fedezetet.
Casco híján attól követelhetünk kártérítést, akinek a telkén állt a fa vagy a lehulló cserép. Amennyiben a károkozó rendelkezik ingatlan tulajdonosi felelősségbiztosítással, amely ma már sok lakásbiztosítás részét képezi, úgy a biztosító megtérítheti kárunkat. Ellenkező esetben közvetlenül a károkozótól követelhetjük a kártérítést.
Fontos a káreseményt jól dokumentálni, készítsünk megfelelő fényképeket, amelyek egy későbbi bizonyítási eljárás során hasznos segítséget jelenthetnek. A kárszemléig azonban csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el.