A 21. században a hőhullámok várhatóan egyre gyakoribbak, intenzívebbek és hosszabbak lesznek. De mégis mi okozza a hőhullámokat, milyen következményei vannak a súlyosbodó hőhullámoknak az emberekre és a környezetre? Ezekre ad választ a Genti Egyetem, a spanyol Universidad de Alcalá és Universidad Complutense de Madrid professzorainak cikke.

Idén áprilisban szokatlan forróságot okozott egy észak-afrikai hőhullám, ami a teljes Ibériai-félszigeten és a Spanyolországtól keletre levő Baleár-szigeteken is végigsöpört. A szokásosnál 7-11 fokkal melegebb napokon a cordobai repülőtéren 38,7 fokot, míg Sevillában 37,8 fokot mért a meteorológiai szolgálat, ami júliusra jellemző érték. Az országban egyre korábbiak és gyakoribbak a hőhullámok, ráadásul a szárazság is katasztrofális hatást gyakorol a mezőgazdaságra.

Mik azok a hőhullámok és mik a fő kiváltó okai?

A hőhullámok olyan időszakok, amikor a hőmérséklet jelentősen meghaladja az adott helyen mért szokásos értékeket. Ez az év bármelyik szakában előfordulhat, de a kifejezést általában a nyári időszakokra alkalmazzák. A hőhullámnak nincs általános definíciója, de a minimális intenzitás (egy bizonyos küszöbérték feletti hőmérséklet) és az időtartam (általában három egymást követő nap) közös kritérium.

Az elmúlt években a globális felmelegedés volt az egyik fő hajtóerő, amely a világ legtöbb területén gyakoribbá és intenzívebbé tette a hőhullámokat. A természetes éghajlati változások, mint például az El Niño-Déli Oszcilláció (ENSO), szintén hatással vannak a hőhullámokra. A légkör, illetve az óceánok nagyléptékű hullámmozgásai (bolygóhullámok) és a magasnyomású időjárási rendszerek az extratrópusi ciklonok gyakori közvetlen hajtóereje. Más tényezők, mint például a növényzet és a talaj nedvességtartalma a légkörrel való összetett visszacsatolás révén kiválthatják és súlyosbíthatják a hőhullámokat.

Hogyan súlyosbítják a hőhullámok az egyéb természeti veszélyeket?

A hőhullámok véletlenül egybeeshetnek más veszélyekkel, például aszályokkal, porviharokkal vagy erdőtüzekkel, melyek egymást súlyosbíthatják. Például a hőhullámok hozzájárulnak a talaj kiszáradásához és fokozzák az aszály súlyosságát, ami viszont a hőhullámok gyakori előidézője; együttes előfordulásuk tipikus példája a társadalmakra és ökoszisztémákra aránytalan hatással bíró összetett eseményeknek.

A hőhullámok gyakran járnak együtt a levegő stagnálásával is (egy adott terület fölött megrekedt légtömegek), ami akadályozza a szennyező anyagok terjedését és diffúzióját az alsó légkörben, ami a levegőminőség jelentős romlásához vezet. Az alacsony páratartalommal és erős széllel párosuló szélsőséges hőség az erdőtüzek légköri stresszorai, amelyek jelentős veszélyt jelentenek a száraz növényzetű területeken, mint például az európai, ausztráliai és amerikai mediterrán szavannák.

Hogyan változnak a hőhullámok az előrejelzések szerint a jövőben?

A változatlan globális felmelegedés a legtöbb szárazföldi régióban hosszabb, intenzívebb, kiterjedtebb és gyakoribb hőhullámokat fog eredményezni, még további +0,5 ºC-os felmelegedés esetén is. Ezek súlyosbítanák a megfigyelt változásokat, olyan példátlan eseményekkel, amelyek megdöntenék a közelmúltban bekövetkezett rekordokat.

Bár a jövőbeli változások iránya megkérdőjelezhetetlen, nagyságrendjük regionális léptékben még mindig bizonytalan, részben az éghajlati modellekben rosszul ábrázolt folyamatok miatt. Ez a bizonytalanság azt jelenti, hogy egyes régiókban a jövőbeli változások a jelenleg előre jelzettnél nagyobbak lehetnek, ami még inkább hangsúlyozza az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának sürgős csökkentésének szükségességét, hogy meg tudjunk birkózni a hőhullámok elkerülhetetlen súlyosbodásával.

Az elmúlt néhány évben jelentős előrelépés történt a folyamatok megértése, a megfigyelési lehetőségek, valamint a statisztikai és fizikai modellek fejlesztése terén. Mindez hozzájárult a pontosabb időjárás-előrejelzésekhez és a hőhullámok előrejelzésének javulásához szubszezonális (két héten túli) időskálán. A 2003-as hőhullámot követően számos európai ország sikeres figyelmeztető rendszereket indított a lakosságot érintő hőség okozta hatások enyhítése érdekében.

Hosszabb időskálán a hőhullámok jövőbeni változásairól szóló jelenlegi ismeretek hasznosak a mérséklési és alkalmazkodási stratégiákkal kapcsolatos döntéshozatal irányításához (pl. zöldebb városok tervezése a városi hőszigethatás csökkentése érdekében).