„Sok esetben a tulajdonosok sem tudják, hogy a segédmotoros kerékpárokra (a robogók nagy része ebbe a kategóriába tartozik) kötelezõ kgfb-t kötni, amennyiben azok részt vesznek a közúti közlekedésben – magyarázza Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjármûszekciójának elnöke. – Más esetben szándékosan kerülik meg a díjfizetést, melynek meglétét (rendszám vagy más, jól látható azonosító hiányában) a hatóságok csak közúti ellenõrzés keretében tudják ellenõrizni.”

A biztosítók a robogókra rendszám híján alvázszámra kötik a kötelezõt, melynek díja általában évi 2,5-3 ezer forint közé esik. Ugyanakkor az MNB statisztikái szerint mind a 12kW alatti, mind a 13-35kW közötti teljesítménykategóriába esõ motorok által okozott károk átlagos összege eléri a 350 ezer forintot, de személyi sérülés esetén nem ritka a milliós összeg sem. Fontos könnyebbség a károsultaknak, hogy amennyiben biztosítatlan robogó okoz kárt, a károkozó helyett a MABISZ Kártalanítási Számlája fizeti ki a kárösszeget, majd utólag behajtja a károkozón.

Gyakori eset azonban, hogy a károkozó robogó elhagyja a helyszínt, és ilyenkor utólag szinte lehetetlen az elkövetõ beazonosítása. Mind ezen, mind a biztosításkötési arányon jelentõsen javítana egy olyan rendelkezés, amely kötelezõen rendszámmal látná el a robogókat is. A forgalomba helyezés és kivonás lehetõségével sikerülne kiszûrni azokat a robogókat is, amelyek tulajdonságaik alapján (50 cm3 feletti motortérfogat) már nem is a segédmotoros kerékpár kategóriába tartoznak, vagyis a kötelezõ megfizetése mellett esetükben elsõ forgalomba helyezéskor regisztrációs adót is fizetni kell, emellett használatukhoz külön motoros jogosítványra is szükség van.