A fizikai dolgozók körében egy év alatt 759-rõl 887 forintra emelkedett az átlagos órabér. Ezen belül a szakmunkások (FEOR 8-as fõcsoportba soroltak) átlagbére 814-rõl 912 forintra (+12,0%) nõtt, míg a betanított munkát végzõ dolgozók (FEOR 9-es fõcsoport) a tavalyi elsõ negyedév 709 forintos átlaga helyett immár 867 forintot (+22,3%) kapnak. Régiók szerint jelentõsen, akár negyedével is eltérhetnek az órabérek: míg Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön ma 740-780 forint közötti átlagos órabérre számíthat egy fizikai dolgozó, ez az érték a Nyugat-Dunántúlon 900, míg Közép-Magyarországon 950 forint közelében alakul.

„A fizikai órabérek növekedését elsõsorban a munkaerõhiány ösztönzi – magyarázza Hujber Tibor, a Trenkwalder ügyvezetõ igazgatója. – Ezt jól mutatja az a tény is, hogy a jobb munkalehetõségekkel rendelkezõ régiókban jóval nagyobb éves növekedési ráta, mint a kevésbé kedvezõ adottságokkal rendelkezõ országrészekben. Miközben például a Dél-Dunántúlon gyakorlatilag nem változott az órabérek átlagos szintje, Közép-Magyarországon, illetve a Nyugat-Dunántúlon az emelkedés mértéke elérte a 30 százalékot.”

Kékgalléros átlagórabér (2017.Q2): 887 Ft

A BDO Magyarország ugyanakkor több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetõnek a béradatait vizsgálta meg. Az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2016 második negyedévéhez képest átlagosan csupán 3,2 százalék volt. Az év elejéhez képest bekövetkezett emelkedés mértéke pedig 0,9 százalék alatt maradt.

„Adataink szerint a középvezetõi szinten dolgozó szellemi alkalmazottak fizetésemelési üteme továbbra is gyakorlatilag az inflációkövetésre szorítkozik – magyarázza Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere. – Úgy tûnik, ennek jelentõs hatása van a fluktuációra is: az érintett körben a kilépések aránya egy év alatt 12 százalékról 17 százalékra nõtt. A munkahelyet váltók a korábbi tapasztalatok alapján jelentõs, akár 20-30 százalékot is meghaladó béremelést tudnak elérni új munkakörük betöltése során.”

A BDO a felmérése során vizsgálta a középvezetõk bérszerkezetének változását is. Az így kapott adatokból kitûnik, hogy a kiegészítõ bérelemek aránya nem csupán a jelentõs minimálbér-emelés során közvetlenül érintett, alacsonyabb besorolású munkavállalók esetében csökkent, hanem a középvezetõk szintjén is visszaszorulóban van. Míg 2016 elsõ felében a kiegészítõ bérelemek (bónusz, jutalom, bérpótlékok, stb.) ebben a körben a teljes fizetésnek átlagosan 14 százalékát tették ki, az idén ez a mérték 10 százalékra esett vissza.