A nemzetközi tanácsadó cég által készített tanulmány szerint az Obama-kormány egészségbiztosítási törvénycsomagja nyomán a cégek harminc százaléka dönthet úgy, hogy a jövõben nem, vagy csak részben fizet egészségbiztosítást munkavállalói után. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) által becsült 9-10 millió amerikainál jóval többeket érint majd az egészségbiztosítás megváltozása.
A CBO korábbi becslése alapján az érintettek számára évente mintegy 19 milliárd dollárnyi támogatást fizetne az állam, ez azonban a tanulmány jóslata szerint akár meg is háromszorozódhat. Korábban szakértõk úgy vélték, hogy a törvénymódosítás nem fog jelentõs változásokat indukálni a munkáltatói egészségbiztosítás rendszerében, a jelentés szerint azonban több cég számára is kifizetõdõbb lenne, ha felfüggesztené a biztosítási díjak fizetését, és inkább az állami bírságot választaná.
A törvény értelmében – néhány kivételtõl eltekintve – 2014-tõl az 50 fõnél többet foglalkoztató cégek számára kötelezõ lenne az egészségbiztosítás fizetése, máskülönben bírságot kell fizetniük. A McKinsey szerint azonban, ha egy cég számára éves szinten és fejenként 3500 dollárba kerül egy dolgozó biztosítása, úgy jobban megéri ha némi fizetésemelésért, valamint a bírságért cserébe megszûnteti azt, és inkább a munkavállaló fizeti maga után a biztosítási díjat.
A tanácsadó cég 1200 vállalatot, és több ezer munkavállalót kérdezett meg a törvénymódosítás kapcsán. A cégek többsége a módosítás után is fenntartaná a meglévõ egészségbiztosítási rendszert, a cég jó hírnevének, és a munkavállalók elégedettségének megtartása érdekében. A megkérdezett dolgozók 85 százaléka pedig akkor is feltehetõen a cégnél maradna, ha az többé nem fizetné utána a biztosítási díjat.
Ugyanakkor a tanulmány szerint jelentõs azon munkavállalók aránya is, akik a nettó jövedelmükben jelentkezõ kompenzációt többre értékelik a cafetéria szolgáltatásnál, míg a fiatalok a karrier-lehetõségeket és a munka-magánélet közötti egyensúlyt is legalább olyan fontosnak tartják, mint az egészségbiztosítás munkáltatói megtérítését. Ennek megfelelõen a dolgozók 60 százaléka számítana fizetésbeli kompenzációra, ha a cége beszûntetné biztosítását, amit a cégek legtöbbje meg is fizetne.
További ösztönzõ a munkáltatói egészségbiztosításról való lemondásra, hogy az állam által nyújtott támogatás akár olcsóbbá is teheti az egészségügyi szolgáltatásokat, elsõsorban azoknak, akik a létminimumnak megfelelõ összeg kétszeresénél kevesebbet keresnek – derül ki a kutatásból.
Egyszóval a munkavállalók és a munkáltatók egyaránt érdekeltek lehetnek abban, hogy a munkáltatói egészségbiztosításról lemondjanak.
A McKinsey álláspontja szerint a cégek többsége vegyes megoldást fog alkalmazni: a biztosítás teljes beszûntetése, csökkentése, esetleg részmunkaidõs foglalkoztatás alkalmazása mellett is dönthetnek.
Az 1935-ös tisztességes munkaviszonyról szóló törvény arra kötelezte a New Dealben résztvevõ vállalatokat, hogy dolgozóiknak egészségügyi ellátást nyújtsanak. A több tízezer embert foglalkoztató beruházások egészségügyi ellátásának szervezésére magántársaságok alakultak – ezek a mai szervezett betegellátást nyújtó magánvállalkozások elõdei - melyek egyesítették a biztosítói és betegellátói szerepet. Az 1960-as évek végére a legtöbb amerikainak volt egészségbiztosítása, ezeket azonban többségében a munkaadók fizették dolgozóik és családjuk javára magánbiztosítóknál.
2008-ban az Obama-kormány új egészségbiztosítási törvénycsomagot fogadott el, mely szerint minden amerikai polgár vagy munkaadója köteles egészségbiztosítást kötni, a biztosítók kötelesek minden jelentkezõt fogadni, megemelik az egészségügyi adójóváírás arányát, különadókat vetnek ki a gyógyszeripari cégekre, egészségügyi készülékek gyártóira, szigorítják az állami biztosítók által nyújtott szolgáltatások igénybevételét. A törvénycsomag több lépcsõben lép életbe, hatására a jelenlegi 85 %-os biztosítási arány 98 %-ra nõ.