A magyarok 80 százaléka köt lakásbiztosítást otthonára, ám ez nem jelent teljes védettséget számukra. A lakásbiztosítással rendelkezõk jelentõs része ugyanis az ingóságok védelmére már nem gondol - derült ki a K&H biztos jövõ indexének ingatlanokkal foglalkozó kutatásából. A kutatás során megkérdezettek csupán fele mondta, hogy ingóságokra kötött biztosítással is rendelkezik. A válaszadók 12 százalékának nincs, 8 százalék pedig nem is tudja, hogy rendelkezik-e ilyennel.

a fõvárosban kevesebb a lakásbiztosítás
Az is látszik, hogy a fiatalabbak, a 30-as éveikben járó korosztály tagjai kevésbé törõdnek ezzel a kérdéssel. Egyrészt náluk a legmagasabb - 14 százalék - azoknak az aránya, akik nem tudják, hogy van-e lakásbiztosításuk, 16 százalékuk pedig azt mondta, hogy nincsen lakásbiztosítása. Általánosságban a lakásbiztosítás hiánya, területi bontás szerint leginkább Budapestre jellemzõ: a fõvárosban a lakosság 18 százaléka nem köt biztosítást otthonára. A kutatásból az is kiderült, hogy azok, akik nem saját tulajdonú lakásban élnek, kevésbé tartják fontosnak a biztosítást, 21 százalékuknak egyáltalán nincs is.

Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és a társaság nem-életbiztosítási vezetõje elmondta, hogy a lakásbiztosítások segítségével komoly kiadásoktól és bosszúságtól kímélhetik meg magukat a lakók egy-egy váratlan esemény bekövetkezésekor. A kockázatviselés ezen módja olyan helyzetek esetén is segítséget nyújthat, amelyeket nehezen vagy nem lehet megelõzni. Ilyenek az idõjárás miatt bekövetkezett károk, mint például a tetõ megrongálódás vagy az ablaküveg kitörése.

„A bérlõknek is érdemes megnézniük, van-e lakásbiztosítás a bérleményen és az vonatkozik-e az ingóságokra. A bérelt lakások esetében a tulajdonos sokszor csak a lakásra köt biztosítást, de a lakásban található egyéb dolgokra, többek között a bérlõk ingóságaira nem feltétlenül” – mondta Kaszab Attila.

„A K&H idén májusig több mint 5 ezer lakásbiztosításhoz köthetõ káreseményt rendezett, amely 20 százalékkal haladja meg az elõzõ év azonos idõszakában bejelentett és kifizetett káreseményeket. Idén átlagosan egy-egy lakásbiztosítási káreseményre a biztosító 50 ezer forintot fizetett ki ügyfeleinek, a legmagasabb kártérítési összeg pedig meghaladta a 35 millió forintot” – tette hozzá a szakember.

nem tudjuk, mikor jár le
A felmérésbõl az is kiderült, hogy bár a megkérdezettek döntõ többsége kötött lakásbiztosítást, mégis alig több mint az 50 százalékuk volt tisztában azzal, hogy a jelenlegi szabályok szerint a lakásbiztosítások többsége csak a szerzõdés kötésének évfordulóján bontható fel. A 30-as éveikben járó korosztály tagjai kifejezetten tájékozatlannak mondhatóak ebbõl a szempontból, 28 százalékuk egyáltalán nem tudta, mikor jár le a lakásbiztosítása.

Lakásbiztosítást illetõen a legtöbben az internetes összehasonlító oldalakról tájékozódnak, a második helyen végeztek a biztosítók honlapjai, ahonnan minden második ember informálódik, a harmadik helyre pedig a családtagok, ismerõsök tapasztalata került.

ingatlanokra leselkedõ veszélyek
A legtöbben általánosságban a beázástól, csõtöréstõl és az üvegkároktól tartanak a leginkább, azonban, ha a saját lakásukról van szó, akkor ezeknek a váratlan eseményeknek sokkal kisebb kockázatot tulajdonítanak. Az üvegtörést országos szinten a megkérdezettek 48 százaléka tartja komoly kockázatnak, ezzel szemben a saját lakásuk esetében csak 24 százalékuk mondta ugyanezt. A betörést, rablást országos szinten a megkérdezettek 43 százaléka tartja nagyon valószínûnek, azonban azzal, hogy ez velük is megtörténhet, már csak 19 százalékuk számol.