"Nem akarunk Hebron lenni" - nyilatkozta Els Ampe, Brüsszel fõpolgármester-helyettese, utalva az közel-keleti városban uralkodó állapotokra, melyben az izraeli telepeseket és a palesztinokat helyenként acél és vasbeton akadályok választják el. Brüsszelben mintegy 45 hektárnyi gyalogos zóna van, rengeteg szûk, kanyargó utcaszakasszal, ezek teljes elzárása az autóforgalom elõl óriási csapás lenne az ott élõkre, illetve az ott mûködõ üzletekre nézve. "Nem lehet minden egyes utcát lezárni, meg kell találni a biztonság és az élhetõség közti egyensúlyt" - tette hozzá Ampe. 

Nem áll rendelkezésre reprezentatív adat arról, hogy kontinens szerte milyen köztéri biztonságot, terror elleni védekezést érintõ befektetések történnek, ugyanakkor a terület piacvezetõ vállalataitól származó információk csak minimális megugrást mutatnak ebben a tekintetben. A Damasec illetve az Avon Barrier Corporation a klasszikus értelemben vett akadályok mellett megerõsített utcai padokat, virágtartókat és egyéb utcabútorokat gyártanak és forgalmaznak, de állításuk szerint bár volt némi lassú növekedés az eladásaikban, az messze elmaradt a várt szinttõl. A kivételt Nagy Britannia jelenti, ahol - legalábbis az Avon Barrierhezt - igen komoly megrendelések történtek, Európa többi része azonban nem sok mozgást mutat ebben a tekintetben.

Barcelonában több helyi lakos is hangot adott a véleményének, hogy a hatóságoknak többet kellett volna tenniük annak érdekében, hogy megakadályozzák az autók hozzáférését a Las Ramblas-hoz, ahol a csütörtöki támadásban 13 ember vesztette életét. A Las Ramblas lényegében egy széles sétálóutca, amit mindkét oldalról autóút fog közre. A városi illetékesek úgy reagáltak, ez nem lenne praktikus.

Ez nem jelenti azt ugyanakkor, hogy minden város tétlen lennne, Nizzában például rengeteg akadály került megépítésre, számos ponton megváltozott a forgalom és egyéb biztonsági intézkedés is bevezetésre került a Bastille napi támadást követõen. Fontos azoban megemlíteni, hogy az egyik leggazdagabb európai városról van szó, a legtöbb településnek szinte leküzdhetetlen pénzügyi akadályt jelentene hasonló megvalósítása. Egy-egy szakasz védelmének növelése ugyanis nem elég, hiszen a támadók a gyengébben védett részt fogják megcélozni, azaz elkerülhetetlen a rendszerszintû védelem kiépítése, ez pedig elképesztõ költségekkel jár. Ennek szomorú, de nagyon jó példája a legutóbbi londoni támadás, ahol a Downing Street-nek és a Parlament épületének is otthont adó kerületek védelmérõl gondoskodtak, a Westminster-hídérõl azonban nem, a végeredmény ismert.

A Damasec képviselõi szerint az Egyesült Királyság sokkal inkább hajlandó meghozni a sok európai város számára vállalhatatlan áldozatokat a nagyobb biztonságért. Ebben minden bizonnyal nagy szerepe van az ország fõleg az IRA részérõl érkezõ támadásokban bõvelkedõ történelmének. Fontos szempont az esztétika is, mivel az igazán hatékony akadályok még lefestve sem éppen szemet gyönyörködtetõk. A megerõsített utcabútorok sem jelentenek igazi alternatívát, mivel ezek lényegesen kevésbé hatékonyak, kisebb területek, szakaszok védelmére alkalmasak legfeljebb, de alapvetõen inkább a hagyományos akadályok kiegészítõjeként tudnak mûködni.