Mire jó az általános felelõsségbiztosítás?
2017.09.05
Szeptembertõl bizonyos építési tevékenységeket végzõktõl minimum 1 millió forint összegû felelõsségbiztosítás meglétét várja el két kormányrendelet. Habár a jogszabályi követelménynek megfelelõ felelõsségbiztosítás eddig is elérhetõ volt a piacon, mindenkinek, aki rendelkezik ilyennel, érdemes ellenõrizni, hogy a konkrét szerzõdés mire nyújt fedezetet, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A kormányrendeletek szerint szeptembertõl minden villanyszerelési-, vízközmû-bekötési tevékenységet végzõ szakembernek, gazdasági társaságnak (vagyis akik a hálózatokra való csatlakozást végzik el) be kell jelentenie azt a mûszaki biztonsági hatóságnál. Ezt egy formanyomtatvány segítségével tehetik meg, amihez csatolni kell a meghatározott képesítés és gyakorlati idõ meglétét igazoló okiratokat. Emellett a tevékenység végzésének feltétele az is, hogy nyilatkozzon arról, az alkalmazott technológiához jogszabályban elõírt feltételeknek megfelel, továbbá rendelkezzen legalább 1 millió forint értékû felelõsségbiztosítással, ami a munkavégzésbõl eredõ esetleges károk fedezetét hivatott megoldani.

A felelõsségbiztosítási piac a nem-életbiztosítási terület átlagát meghaladó mértékben növekedett 2016-ban is, s az általános felelõsségbiztosítások közül számos megfelel a jogszabályban elõírt követelményeknek, tette közzé a MABISZ. Azonban akik rendelkeznek ilyennel, azoknak is mindenképpen érdemes konzultálniuk biztosítójukkal vagy alkuszukkal arról, pontosan mire nyújt fedezetet a szerzõdésük. A mûszaki biztonsági hatóság megtiltja a tevékenység végzését abban az esetben, ha a szerelõ az említett követelményeknek nem felel meg, de akkor is, ha súlyosan megsérti a vonatkozó szakmai szabályokat, mely révén élet és testi épség veszélyeztetését, vagy jelentõs anyagi kárt okozott. Egy évre felfüggesztethetõ a tevékenység akkor is, ha a szerelõ nem a felülvizsgált tervdokumentációnak, illetve nem az elõírásoknak megfelelõen végezte el a munkát.

A tavaly év végi adatok szerint 110 ezer általános felelõsségbiztosítási szerzõdést kötöttek meg, amelyekhez közel 30 milliárd forintos díjbevétel társul. A piac élénkülése részben annak a jogalkotói tevékenységnek volt a következménye, amely az építõipari tervezési és kivitelezõi tevékenységet végzõ vállalkozások számára elõírta a kötelezõ felelõsségbiztosítást. 

Jellemzõen azonban ezekben a szerzõdésekben nagyon alacsonyak a biztosítási összegek, mivel sok esetben nincs törvény által elõírt minimális limit, illetve maguk az érintettek sincsenek tisztában az általuk okozható kár lehetséges mértékével. Ennek megfelelõen számukra a legfontosabb szempont a minél alacsonyabb biztosítási díj. Az új jogszabállyal összefüggésben minden vállalkozónk érdemes átgondolni azt is, hogy esetleg 1 millió forintnál nagyobb károk keletkezhetnek-e munkájával kapcsolatban. Ebben az esetben ugyanis a nagyobb biztosítási összeg a vállalkozónak és a megrendelõnek is nagyobb biztonságot jelent, hívja fel a figyelmet a MABISZ.