A többség továbbra is pesszimista forgatókönyvre számít, ha eléri a nyugdíjas kort. A K&H biztos jövõ indexébõl kiderül, hogy a 30-59 éves korosztály tagjainak 85 százaléka szerint nehézséget okoz majd megélni az állami nyugdíjból. 40 százalékuk szerint ugyanis nagyon nehezen fognak boldogulni kizárólag az állami nyugdíjból, 31 százalék szerint pedig ez semmire sem lesz elég. Bár arányuk minimálisan, 16 százalékról 14 százalékra csökkent, vannak, akik egyáltalán nem számítanak arra, hogy kapnak majd állami nyugdíjat. A 30-asok között még ennél is rosszabb a helyzet, minden negyedik 30-as számol ezzel a lehetõséggel.

Továbbra is kevesen tekintenek optimistán a jövõbe: az elõzõ negyedévek eredményeivel megegyezõen mindössze 15 százalék gondolja úgy, hogy valahogy meg fog tudni élni majd a nyugdíjából. A kutatásból kiderül az is, hogy a legborúsabban a 30-as korosztály látja a helyzetet: 64 százalékuk pesszimista, míg az 50 éveseknél az arányuk csak 20 százalékos.

Féltjük a megtakarításainkat

A hosszabb távú anyagi kockázatok közül a legtöbben (42 százalék) még mindig nagyon valószínûnek tartja, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításokat. A megtakarításaikat féltõk aránya 2015 harmadik negyedévében volt a legmagasabb (47 százalék), azóta minimálisan csökken az arányuk. Ezzel párhuzamosan az elsõ negyedévhez képest 21-rõl 23 százalékra nõtt azok aránya, akik szerint ezzel a forgatókönyvvel egyáltalán nem kell számolni.



Bár 2016 harmadik negyedéve óta egyre kevesebben, de a válaszadók 38 százaléka még mindig fél attól, hogy a megtakarításai keveset fognak érni. 33 százalék pedig valószínûnek tartja, hogy nyugdíjasként nélkülözni fog. Utóbbi leginkább a 30-as és 40-es korosztályt aggasztja. Hasonló az arányuk azoknak, akik attól tartanak, hogy nem tudják majd fenntartani a lakásukat. A legkevesebben azt tartják valószínûnek, hogy állandó gondozásra, vagy a gyerekeikre szorulnak majd idõsebb korukban.

Fontos lenne az öngondoskodás

„A kutatásból is jól látszik, hogy a legtöbben tisztában vannak az öngondoskodás fontosságával, és tudják, hogy a gondtalan idõskorhoz nem támaszkodhatnak kizárólag az állami nyugdíjra. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy érdemes a lehetõ legkorábban megkezdeni a takarékoskodást, hiszen minél elõbb kezdünk hozzá, annál nagyobb összegbõl tudunk gazdálkodni a késõbbiekben” – mondta Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetõje.

A szakember hozzátette, hogy a nyugdíjbiztosítási konstrukció esetében havi 15 ezer forint megtakarítással 25 év alatt az adójóváírást is figyelembe véve, a hozamoktól függõen nagyságrendileg 8 millió forintnyi tõke halmozható fel. A K&H Biztosítónál valamivel több, mint 3 éve került bevezetésre a rendszeres díjas nyugdíjbiztosítás; ezen ügyfelek havonta átlagosan 12 530 forintot tesznek félre nyugdíj célra, és az idei második negyedéves adatok alapján fejenként átlagosan közel 350 ezer forintos megtakarítással rendelkeztek. Az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítások esetében, melyeknél ritkábban ugyan, de jellemzõen nagyobb összegek kerülnek befizetésre, a K&H-s ügyfelek június végén átlagosan több mint 1 millió forintos összeggel rendelkeztek.