Lassabban nõnek az árak
Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje az adatokat értékelve elmondta: “Egyelõre csak elõzetes számokról van szó, így a késõbbiekben még változhat az árváltozásra utaló adat. Az azonban látszik, hogy a drágulás folytatódott, de mérséklõdött az üteme. Ez pedig megfelel a várakozásoknak.” 2016 második negyedévében a drágulás éves üteme a használt lakások esetében még 13,5, az újaknál pedig 12,2 százalék volt, ami jóval tempósabb áremelkedést jelent az idei adatokhoz képest.
Az országon belül azonban továbbra is jelentõs árkülönbség figyelhetõ meg. A kínálati piacon Budapesten október elején 516 ezer forint volt a lakások átlagos négyzetméterára. Ezzel szemben Gyõrben például 328 ezer, Debrecenben pedig 302 ezer forintos négyzetméteráron kínálták a lakásokat. Szegeden az átlagár 252 ezer forint volt, Székesfehérváron 301 ezer forintot tett ki. A legolcsóbb megyeszékhely továbbra is Salgótarján 99 ezer forintos átlagos négyzetméterárral.
Az olcsó lakásokat keresik, az újak drágábban épülnek
Bár a drágulás üteme lassult, a kereslet továbbra is erõsnek mondható: az idén az ingatlan.com oldalain éves összevetésben 37 százalékkal nõtt az eladó lakások és házak iránt érdeklõdõk száma. A legtöbb érdeklõdés az idei évben 10 és 20 millió forint közötti ingatlanokra érkezett. Az új lakások iránti kereslet 9 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest.
“Bár a lakásépítési engedélyek száma fokozatosan növekszik, az idei elsõ félévben 40 százalékkal nõtt a számuk, ugyanakkor fontos, hogy nem minden engedélybõl lesz valódi lakás. A munkaerõhiány egyrészt hozzájárulhat az új lakások drágulásához, másrészt pont emiatt az átadások is csúszhatnak” - fogalmazott Balogh László. Példaként említi az elemzés, hogy a KSH hivatalos lakásépítési költségindexe szerint átlagosan 6,6 százalékkal többe került az építkezés az idei második negyedévben, mint egy évvel korábban. Ezen belül a munkaerõköltség 12 százalékkal, az anyagköltség pedig 2 százalékkal nõtt.
Az ingatlan.com szakembere a jövõre vonatkozóan kifejtette, hogy a következõ 1-1,5 évben további drágulás várható, de várhatóan már csak egy számjegyû lesz az áremelkedés üteme. A kereslet ugyanis adott, viszont az áremelkedésnek gátat szabhat a vevõjelöltek vásárlóereje.