A Reinsurance News-nak adott interjújában Victor Kuk, a Swiss Re SID Property & Casualty Reinsurance vezetője kiemelte a természeti katasztrófák egyre súlyosbodó válságát Ázsiában.

A 2022-es természeti katasztrófák több, mint 30%-a Ázsiában történt, ami elképesztő gazdasági veszteségeket okozott. Ezt a riasztó tendenciát több tényező, köztük a gyors gazdasági fejlődés, az urbanizáció és a népességnövekedés együttese okozza. Ezek a kitettségek, amelyek egyre inkább másodlagos veszélyeknek tulajdoníthatók, gyorsabban nőnek, mint a biztosítási díjak.

Történelmileg Ázsia szenvedte el a legnagyobb árvízzel kapcsolatos gazdasági veszteségeket. A 2011-2020. közötti időszakban az árvizek okozta gazdasági károk átlagosan közel 30 milliárd USD-t tettek ki évente (beleértve a 2011-es thaiföldi árvizet is).

Japán egyedi helyzete aggasztó, az ország ugyanis állandóan ki van téve olyan természeti katasztrófáknak, mint a tájfunok és földrengések. Annak ellenére, hogy Japán igyekszik alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz és jól hasznosítja a történelmi adatokat, a közelmúlt eseményei, mint a Jebi és a Hagibis tájfunok ébresztőként szolgáltak a másodlagos veszélyek előtérbe kerülése miatt. Japán védelmi hiánya, különösen a szeizmikus kockázatok terén, a határozott kockázatcsökkentő intézkedések ellenére  igen jelentős.

Japán tapasztalatai értékes tanulságokkal szolgálnak a feltörekvő ázsiai piacok számára, kiemelve, hogy az újabb éghajlati kockázatokhoz való alkalmazkodáshoz minőségi adatokra és előretekintő modellekre van szükség.

Ahhoz, hogy a viszontbiztosítók/biztosítók csökkenteni tudják a védelmi szakadékot, elengedhetetlen, hogy a kockázati díjak megfelelően tükrözzék a piaci helyzetet a potenciális veszteségek folyamatos értékelése mellett. A viszontbiztosítók ezután képesek lesznek fenntartható ajánlatokat kidolgozni. Bár a katasztrófakockázatok modellezése terén történtek előrelépések az ázsiai és csendes-óceáni térségben, a fejlődés még mindig elmarad a gyors változásokkal szemben.

Sürgetni kell az ágazatot, hogy kötelezze el magát a jobb adatok beszerzése, az információk átlátható megosztása és az új ismeretek proaktív beépítése mellett a kockázatértékelésbe is. 2024-re előre tekintve látható a változó kockázati környezet, beleértve a visszatérő magas természeti katasztrófakárokat, a geopolitikai feszültségeket, az inflációs nyomást és más kihívásokat.

Ázsia gyorsabban növekszik és gazdagodik, mivel az urbanizáció továbbra is a gazdasági növekedés motorja - ez azonban nagyobb természeti veszélyeztetettséget jelent.

Az idei évben a biztosítási értékláncban a kockázatmegosztás fenntarthatóbb egyensúlya felé való visszatérésnek lehettünk tanúi, ami egy szükséges irány.