2023 harmadik negyedévében is folytatódott a hazai piac bővülése a Magyar Lízingszövetség legfrissebb jelentése szerint, bár ennek motorját elsősorban a növekedő árak jelentették. Ennek köszönhetően a kihelyezések nagysága idén elérte már a 634,6 milliárd forintot, ami összességében 6,4% -os emelkedés az előző év azonos időszakához képest. A teljes portfólió értéke ezzel párhuzamosan 8,9%-kal 2 078 milliárd forintra nőtt, miközben a szerződések száma 1,7%-kal maradt el a 2022-ben mért eredményekhez hasonlítva.

Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára így értékelte a legfrissebb eredményeket:  „A tagjaink által szolgáltatott adatok alapján egyelőre jól teljesített a piac, bár fontos kiemelni, hogy a látványos eredmény sokkal inkább az emelkedő áraknak, mintsem a növekvő lízing pozíciónak volt köszönhető. Emellett a bővüléshez az is hozzájárult, hogy az ellátási lánc problémái miatt meghosszabbodott határidők következtében még mindig a korábban, akár a tavalyi évben megrendelt eszközök átadása zajlik, bár ezek száma már gyorsan csökken.”

Hosszabb távra tekintve korai lenne még az öröm, mivel a gépjármű forgalmazóktól kapott információk egyelőre a beruházási kedv lanyhulását tükrözik, a vevők jelentős része továbbra is kivár. Az emiatt csökkenő rendelésállomány sajnos előrevetíti akár annak a lehetőségét is, hogy nem csak a darabszám, de a finanszírozott összeg is visszaeshet a következő időszakban. Az állami kamattámogatott konstrukciók mellett ezt a kedvezőtlen folyamatot tompíthatják az egyre általánosabbá váló, a szállítók által támogatott finanszírozási akciók is, mint például a kamatmentes ajánlatok, hiszen a csökkenő kereslet miatt, többek között a személygépkocsi készletek is növekedésnek indultak. A jelenlegi kamatkörnyezetben ezek finanszírozása is költségesebbé vált, így a forgalmazóknak akár nagyobb kedvezményekkel is megéri szabadulni a járművektől.

Milyen trendek jellemezték az idei évet?

Az egyes eszközkategóriákat tekintve továbbra is a legnagyobb hányadot a személygépkocsi-kisteher-motorkerékpár triumvirátus teszi ki, amely 19,5%-os növekedéssel, 323,5 milliárd forint kihelyezéssel a teljes szektor 50,9%-át képviseli. Kedvező trendnek tekinthető, hogy a darabszám annak ellenére sem változott, hogy a forgalomba helyezések száma összesen 1,5%-kal zsugorodott. Ez annak köszönhető, hogy bár 3,2%-kal kevesebb személygépkocsit regisztráltak, ezzel párhuzamosan a kishaszonjármű kategóriában 9,1%-os növekedést figyelhettünk meg.

A flottakezelők szintén a tavalyihoz hasonló eredményt mutathattak fel darabszámokat tekintve, összesen 8243 regisztrált járművel, míg a finanszírozott összeg 16%-kal lett magasabb az előző év azonos időszakához képest.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a Lízingszövetség adatai nem fedik le a teljes hazai piacot, mivel még nem minden meghatározó szereplő szolgáltat adatokat a felméréshez.

Nem jelent meglepetést, hogy az idén is a nagyhaszonjárművek képviselik második legnagyobb eszközkategóriát, amely kirobbanó, 27%-os növekedést ért el 2022 óta és 141,2 milliárd forint finanszírozott összeggel a lízingpiac 22%-át teszi ki. A szegmens bővülését a magasabb árak mellett a forgalomba helyezések emelkedése is táplálta, ami 15,5%-kal haladja meg az egy évvel ezelőtti eredményeket. A szerződések száma ugyan kevésbé dinamikusan nőtt, de így is 12%-kal több köttetett, mint az előző évben.

Stratégiai szempontból kulcsszerepet tölt be a hazai lízingpiac 14,6%-át képviselő, mezőgazdasági termelőeszköz szegmens is, amely 92,8 milliárd forint értékű új üzletet hozott idén eddig a lízingcégeknek. Más kategóriákhoz képest az új kihelyezések összegének növekedése jóval szerényebb lett, mindössze 3,6%. Ráadásul a negyedéves trendeket vizsgálva, a harmadik negyedévben a finanszírozott összeg 37%-os zsugorodása figyelhető meg az előző év eredményeivel összevetve. A szerződött darabszámok tekintetében szintén 21%-os csökkenést tapasztalhatunk.

A piac 9%-át képviselő, egyéb gépek esetén duplájára nőtt az átlagos üzletméret, ami néhány jelentős, egyedi ügyletre utal 2023 harmadik negyedévében. A szegmensben mért, 57,3 milliárd forint értékű, új kihelyezések 23,3%-os bővülést jelentenek az előző évvel összehasonlítva, de ha az egyedi ügyletek torzító hatását kiküszöbölve, az első két negyedév átlagos üzletméretével számoljuk a harmadik negyedéves finanszírozott összeget, akkor valójában 11%-os visszaeséssel kell szembesülnünk.

Az építőipar mélyrepülését egyértelműen tükrözi a lízingfinanszírozások száma is: a finanszírozott összeg 24%-kal, míg a darabszám 26,4%-kal esett vissza a vizsgált időszakban.

Az ügyfelek továbbra is óvatosak és kivárnak

A lízingcégek ügyfélkörét tekintve továbbra is a KKV szektor dominál, amely a hazai piac 72,6%-át teszi ki, míg a nagyvállalatok 14,7%-ot, a lakossági kihelyezések pedig csupán 6,2%-ot képviselnek.

Az eszközök darabszáma alapján a KKV-k 64%-os, lakossági partnerek pedig a finanszírozott összeghez képest kicsit magasabb, 14%-os piaci részesedéssel rendelkeznek.

A beruházások visszaesése továbbra is a magas kamatokkal, a megdrágult bér- és energiaköltségek miatt megemelkedett céges működési költségekkel, illetve az EU-s pályázatok már megszokottá vált leállásával magyarázható. A cégek likviditása romlott, így az elsődleges feladat ennek a megoldása, alacsonyabb kamatozású forgóeszközhitellel.

Tarol a pénzügyi lízing

A különböző finanszírozási formák között idén is a pénzügyi lízing dominált, amely a piac 80,6%-át fedi le.  Ebből a zárt végű pénzügyi lízing 318 milliárd forintot, míg a nyílt végű pénzügyi lízing 194,5 milliárd forintot jelentett.

Az elsődlegesen az állami és EU-s támogatásokra jellemző, kölcsönökből származó ügyletek értéke nagyjából az előző év eredményeit közelíti meg 63,3 milliárd forinttal és 10%-os részesedéssel. Többségében ezek mezőgazdasági gépek beszerzéséhez kapcsolódnak, kisebb részben pedig ipari és építőipari gépek lízingeléséhez használták fel az elérhető forrásokat cégek.

Az operatív lízing összesen 58 milliárd forint kihelyezést realizált, amely a finanszírozási formák közül 9%-ot képviselt. Az eszközkategóriákat tekintve ez elsősorban a személyautót és a kishaszonjárműveket foglalta magába, az egyéb eszközök szegmensében ez a megoldás kevésbé jellemző hazánkra Nyugat-Európához képest.

Egyre nagyobb a kereslet az euró alapú lízingmegoldások iránt

Továbbra is folytatódik az a tendencia, hogy az ügyfelek évről évre növekvő számban döntenek úgy, hogy euró alapon lízingelik eszközeiket. 2021 óta lényegében megduplázódott az euró alapú ügyletek aránya. A két évvel ezelőtti, 21%-ot és 106 milliárd forintot kitevő, euró alapú finanszírozások tavaly már 28%-ra és 166,5 milliárd forintra emelkedtek, míg idén 261 milliárd forinttal már 41%-os piaci részesedést hasítottak ki maguknak. A gyors növekedés okainak megértéséhez fontos kiemelni, hogy a nagyhaszonjármű szegmens meghatározó része mindig is euró alapú volt. Idén azonban már egyéb gépek jelentős részét és egyre több mezőgazdasági gépet, sőt személygépkocsit is ebben a formában finanszíroztak a lízingcégek. Ez utóbbinál, azaz a személygépkocsiknál a tavalyi 280 db eurós szerződésről 4028-ra ugrott a darabszám. Ez az eltolódás viszont egyértelműen a forint és euró kamatszint közötti különbözet eredménye.

Az állami gazdaságösztönző programok hatása 2023-ban

„A jelenlegi kamatkörnyezet mellett továbbra is rendkívül fontos, hogy államilag támogatott lízingforrásokhoz jusson a KKV szektor, amelyeket a cégek 100%-ban beruházásra fordítanak. Az első három negyedévben a Magyar Lízingszövetség tagjai 126 milliárd forint értékű finanszírozási szerződést kötöttek ebben a konstrukcióban, ami összesen 7755 darab szerződést jelent. Ezek az eredmények némileg elmaradnak a tavalyi teljesítménytől, a csökkenés azonban elsősorban az EXIM termékek volumenében történt: a kihelyezések összege a tavalyi 40 milliárd forintról 29,7 milliárd forintra csökkent az idei évben. Ennek oka egyrészt abban keresendő, hogy a Baross Gábor Újraiparosítási programban a korábbi programoknál kisebb hangsúlyt kapott a lízing. Az EXIM termékeit elsősorban nagyhaszonjárművek finanszírozására veszik igénybe az ügyfelek, de fontos szerepet játszanak az ipari gépek finanszírozásában is.

Másrészt a csökkenés összefügg azzal is, hogy a támogatások ellenére is magasabb a kamatszint a korábbi évekhez képest, ugyanakkor a kedvezőtlenebb gazdasági környezet, többek között a magas infláció is hozzájárul beruházási kedv visszaeséséhez.

A Széchényi kártya sikerét az is kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy a gazdasági recesszió és az alacsonyabb beruházási szándék ellenére is elérte finanszírozott összegben a tavalyi év eredményét, 95 milliárd forintot, 6605 darab szerződéssel. Ebben az esetben KKV-k sokkal szélesebb körben használják fel az elérhető forrásokat: vezet a mezőgazdaság, de kevéssel marad el mögötte a kishaszonjármű, majd ezt követik a nagyhaszonjárművek, az ipari gépek és az építőipari gépek” – emelte ki Kőszegi László.