A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének idei elsõ féléves fogyasztóvédelmi kockázati jelentésében kitért a nyugdíj-elõtakarékossági számlák és a tartós befektetési szerzõdések kapcsán azonosított fogyasztóvédelmi anomáliákra.

Ezek szerint a TBSZ-ek szabályozása elsõsorban adójogilag rendezett, a NYESZ-ek esetében a nyugdíj-elõtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény (Nyesztv.) fogalmaz meg elõírásokat. Közös probléma azonban, hogy sem a NYESZ, sem a TBSZ tekintetében további fogyasztóvédelmi – különösen tájékoztatási – részletszabályok nem kerültek meghatározásra.

Problémát jelent, hogy az elõzetes tájékoztatás során a pénzügyi szervezet nem helyez kellõ hangsúlyt az ügyfél befizetéseibõl végrehajtandó befektetési tranzakciók, valamint a kapcsolódó adózási szabályok bemutatására. A NYESZ nyugdíjkorhatár elõtti megszüntetése ugyanis jelentõs terheket, veszteséget okoz, amelyet ha az ügyfél nem kíván elszenvedni, akkor a választott megtakarítási formából nem tud kilépni. A TBSZ esetében pedig az adókedvezményre való jogosultság elvesztésével jár a szerzõdés futamidõ elõtti felmondása.

A NYESZ és TBSZ tekintetében aggályos, hogy a pénzügyi szervezet – a NYESZ esetében a Nyesztv.-ben meghatározott díjak körének és mértékének kivételével – szabadon határozhatja meg a felszámítandó díjak, költségek körét és mértékét, azokat továbbá egyoldalúan módosíthatja. Ezek a jogi lehetõségek még inkább hangsúlyossá teszik a pontos, elõzetes tájékoztatás fontosságát.

A Felügyelet az azonosított fogyasztóvédelmi anomáliák orvoslása érdekében fogyasztóvédelmi szempontból követendõ jó gyakorlatokat fogalmaz meg, amelyek megvalósítását elvárja a pénzügyi szervezetektõl.

1. A pénzügyi szervezet az ügyfelek elõzetes tájékoztatása során helyezzen kiemelt hangsúlyt arra, hogy az ügyfél a TBSZ szerzõdés megkötése esetén a számlára csak a szerzõdéskötés évében (felhalmozási év) fizetheti be megtakarításait. A TBSZ egyenlege befizetéssel ezt követõen nem növelhetõ, azonban minden évben lehetõség van egy új szerzõdés kötésére. Továbbá a tájékoztatás során hívják fel az ügyfél figyelmét arra, hogy ugyanazon naptári éven belül egy pénzügyi szervezetnél csak egy-egy betéti illetve értékpapír típusú befektetések nyilvántartására szolgáló számla nyitható.

2. A pénzügyi szervezet az ügyfelek elõzetes tájékoztatása során fokozottan hívja fel a figyelmet arra, hogy amennyiben az ügyfél a NYESZ számlát nyugdíjszolgáltatásnak minõsülõ kifizetést megelõzõen kívánja megszüntetni, adó és járulék befizetési, valamint az igénybe vett kedvezményekre vonatkozó visszafizetési kötelezettsége keletkezik a megtakarítás vonatkozásában.

3. A pénzügyi szervezet az ügyfelek elõzetes tájékoztatása során hangsúlyosan emelje ki, hogy az ügyfél a TBSZ szerzõdés megkötése esetén kötve van e megtakarítási formához, a szerzõdés felmondására kizárólag az adókedvezményre való jogosultság elvesztése mellett van lehetõség, azaz a szerzõdés felmondása esetén, egy új TBSZ szerzõdés megkötésével az addig elért kedvezmény nem vehetõ igénybe.

4. A pénzügyi szervezet tájékoztassa az ügyfeleket, az erre vonatkozó szándékuk alapján, a NYESZ és TBSZ számlák közötti kapcsolatról, azaz arról, hogy a NYESZ számlán jóváírt követelés átvezethetõ TBSZ számlára, ami azonban a NYESZ számla megszüntetésével jár. Az is fontos, hogy a pénzügyi szervezet hívja fel az ügyfelek figyelmét a NYESZ számla megszüntetésével járó, ilyen esetben alkalmazandó adózási szabályokra.

5. A pénzügyi szervezet továbbá hangsúlyozza ki, hogy a befektetésen elért hozam után fizetendõ adót az ügyfélnek kell az adóbevallásában szerepeltetnie és megfizetnie a szolgáltató által kiállított igazolás alapján a szerzõdés felmondásakor, továbbá azokra a speciális esetekre is, mikor az ügyfél ezen kötelezettsége nem áll fenn. [például Nyesztv. 8. § (4) bekezdésében foglaltak]

6. A Felügyelet elvárja, hogy a pénzügyi szervezet nyomatékosan hívja fel az ügyfél figyelmét arra, hogy a NYESZ és TBSZ (befektetési része) esetében az ügyfél befizetéseibõl befektetési tranzakciókat hajtanak végre, befizetései pénzügyi eszközökbe helyezõdnek, és a pénzpiaci mozgások kihathatnak a megtakarítás mértékére.

7. A pénzügyi szervezet a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelõen, kellõ körültekintéssel tájékoztassa ügyfeleit a Nyesztv.-ben meghatározott és az azon kívüli díjak körérõl, mértékérõl, egyoldalú módosításuk feltételeirõl. Ugyanezen elv vonatkozik a TBSZ esetében felszámítandó díjak körére, mértékére, egyoldalú módosításuk feltételeire is.

8. Követendõ gyakorlatnak tekintendõ, ha a pénzügyi szervezet e fenti tájékoztatást a szerzõdés aláírása elõtt, a szerzõdéstõl elkülönített dokumentumon, írásban teljesíti, és a tájékoztatás megtörténtét és annak tudomásul vételét az ügyfél aláírásával igazolja.

9. Támogatandó magatartás az, ha a pénzügyi szervezet a NYESZ esetén az örökléssel kapcsolatos szabályokról is tájékoztatja az ügyfeleket.

10. A Felügyelet követendõ gyakorlatnak tekinti, ha a 2., 3. és 4. pontban meghatározott fogyasztói kockázatról az ügyfél a szerzõdés felmondása elõtt ismételten, igazolható módon, írásos tájékoztatást kap.

11. Fontos elvárás, hogy a pénzügyi szervezet – más hasonló termékeivel összehasonlítva – a NYESZ számla és TBSZ termék esetén aránytalan, túlzott mértékû költségeket és díjakat ne számítson fel, tekintettel arra, hogy az ügyfélnek csak veszteség elszenvedése árán van lehetõsége a szerzõdések felmondására.

12. Ugyanezen okból kifolyólag a Felügyelet azt is elvárja, hogy a pénzügyi szervezet a NYESZ számla és TBSZ termékhez kapcsolódó költségek és díjak egyoldalú, kedvezõtlen módosítása kapcsán tanúsítson önmérsékletet.