Egyelõre nagyon is úgy fest, a lehetõ legrosszabb forgatókönyv mellett valósul meg a kiválás, azaz az Egyesült Királyságban tevékenykedõ cégek minden hozzáférésüket elveszítik az európai közös piachoz. A kapcsolódó hírek általában a megszûnõ munkahelyektõl, a kiesõ adójövedelmektõl hangosak, ugyanakkor akad egy ennél lényegesen súlyosabb probléma is, igaz elsõsorban az érintett pénzügyi szolgáltatók szempontjából. Ez nem más, mint a már élõ szerzõdések kontinuitása, mindennemû beavatkozás nélkül ugyanis egy banknak vagy biztosítónak a Brexit után lényegében olyan szerzõdéses kötelezettségeknek kell eleget tennie, amiket a törvény szerint nem tehet meg. Leegyszerûsítve a dolgot, át kell papírozni az érintett szerzõdéseket, ez azonban elképesztõ mennyiséget jelent, többszázezres tételrõl van szó.

A probléma súlyossága már többeknek is szemet szúrt, az Egyesült Királyság pénzügyi felügyeletének vezetõje, Andrew Bailey szerint egy kemény, engedmények nélküli Brexit esetében ez jelentené az egyik legnagyobb csapást, de aggodalmát fejezte ki Mark Carney a Bank of England vezetõje és Mario Draghi az Európai Központi Bank elnöke is, különösen abban a tekintetben, hogy roppant kevés idõ maradt a helyzet rendezésére. Jobb megoldás híján az európai bankok már megkezdték a pénz kivonását a szigetországból, eddig mintegy 425 milliárd dollárnyi eszközrõl van szó.

A biztosítások területét vizsgálva 17 milliárd euró összértékû azoknak a szerzõdéseknek a száma, melyek teljesíthetetlenekké válnak egy kemény Brexit esetén, ezzel együtt azonban a felelõsség továbbra is a biztosítókat terhelné. Ez az összeg ugyanakkor csak a szigetországi ügyfeleket jelenti, az egyéb európai országokban élõ biztosítottak további 45 milliárd eurót képviselnek. A bankok esetében lényegesen nagyobb az érintett eszközök összértéke, 1,23 billió euró a tét, ezek megfelelõ átszervezésérõl kell gondoskodni.

Bár nagyon szorít az idõ, lenne megoldás, inkább csak az riasztó, hogy még semmilyen lépés nem történt a helyzet orvoslására. Az egyik lehetõség, hogy a Brexit tárgyalások eredményeként születik egy ezt kezelõ megállapodás a felek között, a másik hogy a két illetékes (EU és Egyesült Királyság) szabályozó testületei egymástól függetlenül, de összehangoltan teszik meg a szükséges lépéseket.