Az angliai Bletchley Parkban tartott mesterséges intelligencia-csúcstalálkozója a közelmúltban a napirend élére helyezte az AI szabályozást, és a csúcstalálkozó nyilatkozatában az egyik kritikusan fontos tényezőnek nevezte, amely ahhoz szükséges, hogy a mesterséges intelligencia átalakítsa és növelje az emberi jólétet és a békét.

Az igazság az, hogy a mesterséges intelligenciát már most is sokféleképpen szabályozzák, de nem mindig közvetlenül. Vegyük például a biztosítást. A mesterséges intelligenciát már most is számos tevékenységben használják, a biztosítási díjak kiszámításától kezdve a kárigények feldolgozásán át a csalások felismeréséig. E tevékenységek egyikét sem ellenőrzi egy AI-specifikus szabályozó hatóság, de nem is kell, hogy így legyen.

A kockázatvállalási döntéseket például már szabályozza a 2010-es egyenlőségi törvény, amely tiltja az etnikai és nemi alapon történő megkülönböztetést, és csak akkor engedi meg az életkor és a fogyatékosság alapján történő mentességet, ha a biztosítók bizonyítani tudják, hogy kockázatértékelésük megalapozott információkon alapul.

A Financial Conduct Authority hangsúlyozta a fogyasztói kötelezettség szerepét az egyenlőségi törvény alátámasztásában, és azt mondta, hogy az megköveteli a cégektől, hogy kísérjék figyelemmel, hogy a lakossági ügyfelek bármely csoportja más eredményeket tapasztal-e, mint a többi ügyfél, és amennyiben igen, tegyék meg a megfelelő lépéseket.

Az adatok felhasználása a gépek oktatására, hogy csalással vagy követelésekkel kapcsolatos döntéseket hozzanak, szintén szabályozott. Az általános adatvédelmi rendelet és a 2018. évi adatvédelmi törvény már megköveteli a cégektől az adatok felelősségteljes felhasználását, a fogyasztói kötelezettség pedig előírja a cégek számára, hogy rendszeresen ellenőrizzék az általuk nyújtott ügyféltámogatást, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nincsenek olyan rendszerszintű problémák, amelyek indokolatlan akadályokat vagy költségeket okoznak az ügyfelek számára.

Miközben tehát a politikusok számára fontos, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos politikára vonatkozóan következetes nemzetközi megközelítést biztosítsanak azon cégek számára, amelyek felelős innovátorokként akarnak híresek lenni, a helyes gyakorlatra vonatkozó normák már most is egyértelműek: világos, ellenőrizhető folyamatok kialakítása, az elfogultság lehetőségének tudatosítása és a folyamatos fejlesztés kultúrájában való működés, amelyben az etikus emberek mindig az irányítást gyakorolják.

A Bletchley Park innovátorai nem várták meg, hogy a kormányok pontosan megmondják nekik, hogyan végezzék a munkájukat. A mesterséges intelligenciával dolgozó szakembereknek sem kellene.