Eleve óriási morális kérdéseket vet fel az emberi munkaerõ tömeges kiváltása különféle mesterséges intelligencia megoldásokkal, habár tegyük hozzá eddig ez nem sok érintett szereplõt zavar, ráadásul a mérleg másik nyelvén az olcsóbb és jobb szolgáltatás áll. Ugyanakkor az már problémásabb, hogy ezeket a fejlesztéseket sem a bankok, sem a biztosítók nem saját  berkeiken belül valósítják meg, hanem valamilyen formában egy külsõ cég segítségét veszik igénybe ehhez. Ezen a ponton már sérül a pénzügyi felügyeletek hatásköre, lényegében olyan bizarr helyzet állhat elõ, hogy bár abszolút pénzügyi szolgáltatásról van szó, annak egy bizonyos szeletére nem vonatkoznak a megszokott, joggal szigorú szabályok. Hogyan is kell ezt elképzelni?

Gondoljunk csak bele, a pénzügyi szolgáltatók, legyen szó bankokról vagy biztosítókról, lényegében behálózzák a világot. Ezek biztonságos mûködése eleve óriási kihívás elé állítja a szabályozó szerveket, és ahogy azt a rendre bekövetkezõ kisebb-nagyobb válságok is mutatják, nem is tudnak ezzel minden esetben maradéktalanul megbírkózni. Ettõl függetlenül a szigorú szabályokra szükség van, épp ezért aggályos, ha a pénzügyi piacon kívülrõl érkezõ, viszonylag kis létszámú szolgáltatói kör kezébe kerül a piac mûködésének a jelek szerint egyre nagyobb szelete. Ezekre a cégekre egyfelõl nem vonatkoznak ugyanazok a megkötések, mint amelyek ügyfeleikre, de ez még a kisebb, orvosolhatóbb probléma. Ennél nagyobb gond, hogy ténylegesen szûk körrõl van szó, a valóban korszerû, kifinomult szolgáltatások csak alig néhány globális szereplõ kezében összpontosulnak. Ha velük történik valami, akkor lényegében rántják magukkal a világ pénzvilágát, annak minden biztosítékával, védõhálójával egyetemben.

A mesterséges intelligenciával kombinált mûködésû szervezetekben ráadásul a felelõsség kérdése sem egyértelmû, de legalábbis igen nehezen követhetõ le, hogy ki hibázott, ráadásul a pénzügyi szektor egy igen gyorsan változó szabályok jellemezte terület, ezek lekövetése elképesztõ erõforrásokat igényel, egyelõre nehéz megmondani, mennyire alkalmas erre magától bármilyen mesterséges intelligencia. 

Mielõtt elhessegetnénk magunktól a kérdéskört, mondván hogy korai ezzel foglalkozni, a helyzet valójában az, hogy talán már rmost is kicsit el vagyunk késve. Az Accenture még az idei év tavaszában végzett felmérése alapján a bankszektor háromnegyede szerint minden ügyfélkapcsolat mesterséges intelligencia segítségével valósul majd meg a közeljövõben. Az európai biztosítók eddig  400 millió dollárnak megfelelõ összeget fektettek insurtech megoldásokba, habár ezek egy jó része nyilván nem mesterséges intelligenciához köthetõ, de az irány világos. A Nordea éppen leépíti 4000 fõs ügyfélszolgálatát és MI chatbotra bízza ezentúl a hétköznapi ügyfélkérdések megválaszolását. Az ING értékpapírkereskedõinek "létszámát" mesterséges intelligenciával bõvíti, de számos alapkezelõ már most is komoly tudású MI-t használ, egyelre még csak kiegészítõ feladatokra. Az ilyen mesterséges intelligenciával megtámogatott úgynevezett "quant" alapok jelenleg 1 billió dollárt forgalmaznak, ami ugyan eltörpül a 40 billiós összértékhez mérve, de ez nagyon gyorsan növekedésnek indulhat.