A tanulmány szerint a lakosság elsõsorban a magyar állami egészségügyi rendszer hiányosságai miatt fordul a magánszolgáltatók felé. Az egészségügy általános helyzetérõl a közmegítélés a 2014-es felmérés óta tovább romlott: az osztályzatoknak már akkor is alacsony szintû 2,26-os átlaga idénre 1,76-ra esett. Ezzel párhuzamosan 2014 óta jelentõsen, 50-ról 65 százalékra emelkedett azok aránya, akik félelemmel gondolnak arra, mi történik velük, ha orvoshoz kell fordulniuk egy potenciális jövõbeli betegséggel.

Hosszabbodó várólisták

A szakorvosi ellátások területén a legnagyobb problémát a betegek számára a hosszú várakozási idõ jelenti. A kiválasztott rendelésre átlagosan 35 napot kellett várnia a válaszadóknak, (ez 2014-ben 32 nap volt), az elõzetes bejelentkezés ellenére pedig a rendelõben is átlagosan közel egy órát kell várakozni. Az adatok szerint a várakozók 14 százalékának több mint 2 hónapot kellett várnia a szakorvosi vizsgálatra, 23 százaléknak pedig 1-2 hónapot. 27 százaléknyian 3-4 hetet vártak, 36 százaléknyian ugyanakkor 1-2 héten belül eljutottak a vizsgálatra.

A második problémás szempont a szakorvosi rendelõk felszereltsége és megfelelõ komfortja, itt a megkérdezettek több mint kétharmada észlelt kisebb-nagyobb hiányosságokat. A páciensek mintegy fele kritikus az ellátás szakmai színvonalával, és romlott a megítélés a szakdolgozóknak a betegekhez való hozzáállása tekintetében is.

A fenti körülmények fényében érthetõ tendencia, hogy lényegében minden vizsgált társadalmi-demográfiai csoportban egyre nagyobb teret nyernek a magánorvosi szolgáltatások: idén már 57 százaléknyian jelezték, hogy igénybe vettek valamilyen magánorvosi szolgáltatást. Azok aránya pedig, akik úgy nyilatkoztak, hogy csakis a magánegészségügyi intézményrendszert használják, három év alatt 5-rõl 8 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan három év alatt csaknem 40 százalékkal, 41 ezerrõl 57 ezer forintra emelkedett az orvosi ellátásra kifizetett átlagos összeg is.

Teret hódítanak az egészségbiztosítások

A magánegészségügyi szolgáltatások mainál is szélesebb körû igénybe vételének egyértelmûen az anyagiak jelentenek gátat: azok körében, akik továbbra is az állami rendszer mellett maradnak, 84 százaléknyian a magánorvosi díjak szintjével indokolják döntésüket. Emellett 29 százalékuk nem is igazán ismer magánorvosi rendelõt, amelyet problémájával felkeresne.

Mindkét fenti probléma megoldására megfelelõ eszköz a magán-egészségbiztosítás, amely az elmúlt években komoly térhódításba kezdett Magyarországon is: míg az öt évvel ezelõtt végzett felmérés során csupán 7 százaléknyian jelezték, hogy van ilyen biztosításuk, idén ez az arány már 15 százalékra nõtt. A fejlõdésnek további jelentõs potenciálja van, mivel egy, a felmérés során bemutatott alapszintû egészségbiztosítási konstrukció iránt (amely többek között várakozási idõ nélkül nyújt járóbeteg-ellátást, diagnosztikai és laborvizsgálatokat valamint kisebb mûtéteket betegútszervezéssel és tanácsadással) a megkérdezettek 28 százaléka mutatott érdeklõdést, és átlagosan 5-6 ezer forintos havidíjat hajlandó is volna fizetni érte.

Az egészségbiztosítás fontos eleme a cafeteriának is

A felmérés során válaszolók 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a béren kívüli juttatásai között egészségbiztosítás is szerepel. Ezzel az egészségbiztosítások a cafeteria-rendszer juttatásai között a középmezõnyben helyezkednek el. Nagy a munkáltatók felelõssége is abban, hogy a következõ évre összeállított cafeteria-rendszerükben szerepeltetik-e ezt a juttatást is.

„Az egészségbiztosítások területén komoly szerep hárul a munkáltatókra, a meglévõ szerzõdések túlnyomó részét ugyanis munkahelyi juttatásként kötik – hangsúlyozza Bóna Katalin, az UNION Biztosító életbiztosítási ügyvezetõ igazgatója. - Itt is jelentõs lehetõség van még a további fejlõdésre, mert bár 2012 óta a munkáltató által kötött magán-egészségbiztosítások díja adó- és járulékmentes, ennek ellenére még mindig csak az alkalmazottak nyolcada kap ilyen juttatást. A felmérés szerint azonban a munkavállalók 59 százaléka tartja fontosnak, hogy munkáltatója magasabb színvonalú ellátást nyújtó egészségbiztosítást kössön számára.”