Az idei év kevesebb változást hozott az ingatlanpiacon az elõzõkhöz képest, a tavalyi, illetve tavalyelõtti vágtával összevetve az árak és a forgalom növekedési üteme egyaránt visszafogottabban alakult. Ugyanakkor elkezdõdött az újlakások átadása, ez a tendencia várhatóan a következõ évben kapcsol magasabb fokozatra. Az Ingatlannet elemzése.Idén az újlakásokra irányult a figyelem
Az utóbbi években hazánkban mutatkozó ingatlanpiaci helyzet alapján azt mondhatjuk, a szegmens érett szakaszba lépett. Az áremelkedés meg sem közelíti a 2015-ben tapasztalt 20%-ot, az adásvételek száma pedig lassan kúszik felfelé. A figyelem középpontjában az újlakások állnak, melyekkel kapcsolatban felmerül a kérdés: mi lesz, ha a kedvezményes áfa már nem lesz elérhetõ? A nemzetgazdasági miniszter egyik interjúja alapján ezzel a helyzettel valószínûleg számolni kell, mert nincs tervben az 5%-os áfakulcs meghosszabbítása. Ez pedig nemcsak az értékesítésben, hanem a vállalkozói szektorban is negatívan csapódhat le. Szükség van tehát az olyan gazdaságpolitikai tervekre, amelyek ezt ellensúlyozzák.
Hogyan kezelhetõ a hirtelen megugró ÁFA?
Az 5%-os ÁFA bevezetésének hátterében az építõipar felpörgetésének szándéka állt, a 10+10 milliós CSOK-kal karöltve. A 2016. januártól érvényben lévõ intézkedések hozták a tõlük elvárt eredményt: az éves szinten kiadott építkezési engedélyek száma 2016-ban több mint kétszeresére ugrott, idén pedig beindult az ingatlanok átadása. Az egyik napról a másikra 22 százalékponttal megugró árak kezelésére két mód van: a nettó vételár csökkentése vagy a megrendelõkre történõ áthárítás.
Az óriási drágulás a múlté
Az ingatlanárak drágulása lassult, sõt Gyõrben stagnáltak az átlagos négyzetméterenkénti árak a januári szinthez képest. A megyeszékhelyek nagy részén 10-12%-os volt a drágulás az említett idõszakban, a mezõnybõl kiugrik Miskolc, ahol a változás majdnem elérte a 30%-ot.
Az átlagos ingatlanárak változása egyes megyeszékhelyeken 2017. január és november között
Az áremelkedéssel kapcsolatban felállított rangsornak ellentmondanak a jelenleg tapasztalható átlagárak, de a pontos sorrendet befolyásolja az ingatlan típusa. Az ingatlannet.hu statisztikái alapján az átlagos négyzetméterenkénti árak Budapesten a legmagasabbak mindegyik típus esetén, a listán következõ városok közötti sorrendben viszont eltérés van a családi házak, illetve lakások között.
A családi házak átlagárai az egyes megyeszékhelyeken (Ft/m2, 2017. novemberi adatok alapján)
A magánházak tekintetében a fõvárost a megyeszékhelyek szerinti összehasonlításban Székesfehérvár, Kecskemét, Gyõr illetve Veszprém követi, a listavezetõhöz képest 25-30%-kal alacsonyabb – 250-270 ezer Ft/m2 – átlagárakkal. A felsorolt városokhoz viszonyítva Kaposváron feleannyiért kerülnek meghirdetésre a családi házak.
A lakások átlagárai az egyes megyeszékhelyeken (Ft/m2, 2017. novemberi adatok alapján)
Valamivel eltérõ kép mutatkozik a lakások piacán, de a ranglistát tovább árnyalja, hogy tégla-, vagy panelépítésû ingatlanról van-e szó. A fõvárost Veszprém, Kecskemét, Gyõr, valamint Székesfehérvár követi 25-43%-kal lemaradva, a lista végén ebben az esetben ugyancsak Kaposvár helyezkedik el. A központi szerepet betöltõ városok között az átlagárat a téglalakásoknál 320-350 ezer Ft/m2, paneleknél pedig 270-290 ezer Ft/m2 jelenti.
Záródott az árolló
A hazai ingatlanpiac bõvülése tehát idén sem állt meg, és elkezdtek felzárkózni az eddig elmaradott területek. A községekben az elõzõ évhez képest emelkedett, Budapesten pedig mérséklõdött a drágulás, vagyis záródott az árolló. A következõ évben a legnagyobb érdeklõdés az áfa és az újlakások árának alakulását fogja övezni.
forrás: Ingatlannet.hu