A Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) közzétette 2023-ra vonatkozó éves Északi-sarkvidéki Jelentőlapját, és az eredmények azt mutatják, hogy 2023 volt a legmelegebb nyár az Északi-sarkvidéken.

A 2023-as Északi-sarkvidéki Jelentőlap megállapította, hogy az ember által okozott felmelegedés hatással van az Északi-sarkvidék ökoszisztémáira. A NOAA szerint ez a régió gyorsabban melegszik, mint a világ bármely más része.

"Az idei jelentés legfontosabb üzenete az, hogy most van itt az ideje a cselekvésnek" - mondta Rick Spinrad, a NOAA adminisztrátora egy nyilatkozatban. "A NOAA és szövetségi partnereink fokozták támogatásunkat és együttműködésünket az állami, törzsi és helyi közösségekkel az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség kiépítése érdekében. Ugyanakkor nemzetként és globális közösségként drasztikusan csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, amely ezeket a változásokat előidézi"."

A jelentés szerint a felszíni levegő hőmérséklete 2023 nyarán volt a valaha mért legmagasabb, 20 Fahrenheit-fok (-7 Celsius-fok) az Északi-sarkvidéken, bár ez nem a legmelegebb év volt, amelyet a régió egészére vonatkozóan valaha is feljegyeztek. A jelentés megjegyezte, hogy 2023 volt a hatodik legmelegebb év az Északi-sarkvidéken, a feljegyzések 1900-ig nyúlnak vissza.

NOAA megosztotta, hogy az elmúlt 17 szeptemberben volt a legalacsonyabb a tengeri jég mennyisége a feljegyzések szerint. Továbbá a grönlandi jégtakaró legmagasabb pontján 34 év alatt ötödik alkalommal tapasztaltak olvadást. A Summit Station néven ismert legmagasabb pont júniusban 32,7 Fahrenheit-fokos hőmérsékletet ért el. A grönlandi jégtakaró egésze 2022. szeptembere és 2023. augusztusa között mintegy 350 billió font jeget veszített - közölte a NOAA.

A tengeri jég változása és a hőmérséklet emelkedése jelentős változásokat eredményezett a lazacok számára. A Sockeye lazacok száma a melegebb vizekben jól alakult, de a hőhullámok a Chinook és a Chum lazacok számának csökkenéséhez vezettek. A kínai lazacok és a csukalacok rekordalacsony száma halászati tilalmakhoz vezetett, és hatással volt az őslakos közösségek élelmezésbiztonságára. A jelentés szerint a Jeges-tenger egyes részein a fitoplanktonvirágzás megnövekedett. Bár a fitoplankton fontos szerepet játszik a tengeri ökoszisztémákban, ezen organizmusok gyors növekedése, az úgynevezett virágzás a víz oxigénszintjének csökkenése miatt megölheti a tengeri élővilágot - olvasható a NASA honlapján.

A jelentésben felvetett másik aggodalom a tenger alatti permafroszt esetleges olvadása, amely több üvegházhatású gázt juttathat a légkörbe.

A NOAA a jelentésben kiemelte, hogy kritikus fontosságú az őslakos közösségek tudásának és útmutatásainak követése a sarkvidéki felmelegedés környezeti hatásainak megfékezése és a régió ellenállóbbá tétele terén.