Keresettek a hazai lakás-takarékpénztárak (ltp), a piac egyértelmûen arra számít, hogy a négy piacon lévõ társaság a 2016-os évinél jobb eredményeket érhetett el tavaly, amikor a szektor mérlegfõösszege 8,5 százalékkal, 804,5, míg betétállománya 7,73 százalékkal, 724 milliárd forintra nõtt. A lakástakarékok keresettségét nagyban meghatározza, hogy a konstrukcióban elhelyezett pénzek után 30 százalékos, de maximum évi 72 ezer forintos támogatást nyújt az állam, ami a jelenlegi kamatkörnyezetben a legjobb biztos hozamot biztosító befektetés – fõleg úgy, hogy az ltp-k által a betétekre fizetett, hagyományosan alacsony kamat sem ront már semmit a hozamokon, tekintve, hogy „sima” bankbetétekre sincs ma már érdemi kamat.

Az ltp-szerzõdések felfutása abban is látszik, hogy folyamatosan emelkedik a kormányzat által kifizetett állami támogatás összege. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint tavaly már 61,6 milliárd forint állami támogatást utaltak át az intézményekhez az ügyfelek megtakarításai után, ez másfélszerese a 2014-es kifizetéseknek. A növekedés üteme 13,4 százalék volt a 2016-os összeghez képest, amelyet értelemszerûen a 2015-ös megtakarítási állomány után fizettek ki.

A piaci szereplõk adataiból egyértelmûen látszik, hogy emelkedik azok aránya, akik igyekeznek az állami támogatás maximumát igénybe venni. A piacvezetõ Fundamentánál a tavaly kötött szerzõdéseknél az ügyfelek által vállalt átlagos havi megtakarítás 17 400 forint volt, ez 3 százalékos növekedés. A társaságnál az új ügyfelek háromnegyede a maximális 20 ezer forintos havi megtakarítást választja, azaz tudatosan figyel a kedvezmény maximális kiaknázására. (A régebbi szerzõdésekkel együtt vizsgálva az átlagos megtakarítás havi 14 ezer forint.) 

Az OTP Lakástakarékpénztárnál ennél is magasabb, 18 ezer forint volt a tavaly kötött szerzõdések havi átlagos betétösszege, míg az Ersténél csak azt közölték, az átlagos befizetések összege már nagyon közel van a 20 ezer forinthoz. Az Aegonnál a lakás-elõtakarékossági szerzõdések átlagos havi betétösszege 15 ezer forint volt.

Az állami kedvezmények maximális kihasználását úgy lehet fokozni, ha az ügyfél több szerzõdést is köt a családtagjaira (kiskorú gyermek nevére is lehet szerzõdést indítani). Így szerzõdésenként lehet elérni az évi 240 ezer forintos befizetést és a 72 ezer forintos állami támogatást. Az OTP-nél minden negyedik elõtakarékoskodó több szerzõdést köt, a többi lakástakaréknál az ügyfelek ötöde tesz így, ám, mint ahogy a Fundamentánál megjegyzik, így ez az ügyfélkör birtokolja a szerzõdések közel 40 százalékát. Ez a szám azért sem pontos, mert a családtagok mellett a közeli hozzátartozók is külön szerzõdõként gyûjthetik megtakarításaikat közös lakáscél megvalósítására.

Szakmai körökben egyre többször hallani azt, hogy átgondolandó a lakás-takarékpénztári rendszer támogatási formája. A jelenlegi támogatásokkal elérhetõ összeggel ugyanis a mostani piaci árak mellett érdemi lakásigényt nehéz kielégíteni, az ezt a hiányt pótolni hivatott Nemzeti Otthonteremtési Közösségek pedig a vásárlói klubokból ismert sorsolásos forma miatt nem számítanak valós helyettesítõ terméknek.

A fentiek miatt erõsödnek azok a vélemények, hogy az évi maximum 72 ezer forintos támogatást érdemes volna 100 ezer forintra emelni, „cserébe” pedig a támogatás százalékos mértékét a jelenlegi 30 százalékról a többi öngondoskodási célú adókedvezményhez hasonló 20 százalékos mértékre csökkenteni. Ezzel az „észszerû” megtakarítási volumen évi 240 ezer forintról 500 ezer forintra nõne, amivel már valóban elérhetõvé válhat az érdemi lakáscélú megtakarítás képzése, s nem lenne szükség arra, hogy az állami támogatás maximális kihasználásáért egy-egy család több tagjára is kössenek szerzõdést – annak minden költségével és többletadminisztrációjával együtt.

Persze ellenérvek is maradnak. Palkó Mónika, az Aegon Lakás­ta­karékpénztár ügyvezetõje szerint a megtakarítási hajlandóságot, a konstrukció többi megtakarítási termékhez viszonyított elõnyét csökkentheti az állami támogatás százalékos mértékének csökkentése. A szakember emlékeztet: százezer forintos támogatás eléréséhez ma – igaz, két szerzõdésben – 300 ezer forint éves befizetés szükséges, míg 20 százalék mellett 500 ezer forint kell, amellyel a potenciális ügyfelek száma is csökkenhet. A konstrukció a szakember szerint a jelenlegi formájában jobban támogatja a lakáscélok elérését, hiszen kisebb összegû igények eléréséhez már elégséges egy szerzõdés, míg a nagyobb összegû beruházásokat a családon belül kötött, több szerzõdés támogatja.

Lapunk megkeresésére az NGM-ben azt közölték: nincs a kormányzat napirendjén a támogatási rendszer átalakítása, a lakás-takarékpénztári támogatások beleilleszkednek abba az eszköztárba, amellyel az állam a családok otthonteremtését segíti, s amelynek fõ eleme a családok otthonteremtési támogatása, a CSOK – otthonteremtési célra az idén minden eddiginél többet, 226 milliárd forintot fordít a kabinet.

A támogatási összeg emelése azoknak a lakóközösségeknek is segíthet, akik szintén ltp-konstrukcióban gyûjtenek a ház körüli korszerûsítésekre. A Fundamenta 2017 végén nagyjából 23 ezer darab olyan lakás-elõtakarékossági szerzõdést tartott nyilván, amelyet társasház vagy lakásszövetkezet nyitott. Az Ersténél is arról számoltak be, hogy egyre több társasházi érdeklõdéssel találkoznak, de az ügyfelek túlnyomó része természetesen magánszemély.