Ilyenek elsõsorban azok a károk, amelyek a károkozó gépjármûvében, illetve az abban elhelyezett tárgyakban keletkeztek, ha ezek nem a gépjármûvel utazók személyi használatára szóló tárgyak. Ide tartoznak továbbá azok a károk, amelyek a károkozó gépjármû biztosítottjainak egymással szembeni igényébõl származnak.

A D.A.S szakértõje kifejtette: a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás megkötése és díjfizetéssel történõ fenntartása, amint arra a neve is utal, minden gépjármû üzembentartó részére kötelezõ. A biztosítási kötelezettség a gépjármû hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának idõpontjától egészen a gépjármû forgalomból történõ kivonásáig tart.

A gépjármû-felelõsségbiztosítás kötelezõ jellegének elsõsorban vagyonvédelmi indoka van. Jelentõs szerepe van akkor, ha valakinek összetörik a gépjármûvét, az ezzel összefüggésben okozott kár megfizetésére nincs egy olyan kötelezett, amely stabil és fizetõképes.Ennek köszönhetõen nem fordulhat elõ az, hogy a károkozó fizetésképtelensége miatt a károsult kára nem térül meg.

A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás alapján a biztosító a gépjármû üzemeltetése során okozott károk megtérítésére köteles. Egy biztosítási esemény vonatkozásában, a károsultak számától függetlenül, a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió-kettõszázhúszezer eurónak megfelelõ forintösszeg-határig köteles helytállni.Ilyenek lehetnek a jármûben és az abban elhelyezett vagyontárgyak. A személyi sérülés miatti károk esetén pedig káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelõ forintösszeg-határig köteles helytállni.

Az említett összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthetõ követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés idõpontjáig eltelt idõszakra járó kamatokat.

Vannak azonban olyan káresemények és kárigények, melyek megtérítése a kötelezõ felelõsségbiztosítótól nem követelhetõ.

Ilyenek elsõsorban azok a károk, amelyek a károkozó gépjármûvében, illetve az abban elhelyezett tárgyakban keletkeztek, ha ezek nem a gépjármûvel utazók személyi használatára szóló tárgyak. Ide tartoznak továbbá azok a károk, amelyek a károkozó gépjármû biztosítottjainak egymással szembeni igényébõl származnak

Ennek oka az, hogy a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás célja a károsult reparációja, ennélfogva a károkozó kárainak megtérítését nem foglalja magában. A károkozó jármûvében keletkezett károk megtérítésére a casco biztosítás szolgálhat. Ez az üzemben tartó saját hibájából bekövetkezõ károk megtérítésére is kiterjed az adott szerzõdési feltételeknek megfelelõen.

Nem követelhetõk továbbá azoknak a károknak a megtérítése a kötelezõ-gépjármû felelõsségbiztosítótól, melyek a gépjármû balesete nélkül az út burkolatában keletkeztek, illetve, amelyek a gépjármû - forgalomban való részvétele nélkül - munkagépként való használata során keletkeztek.

A felsoroltak mellett a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki azon károk megtérítésére sem, melyek az álló gépjármûre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkeztek.

Továbbá azokra a károkra sem vonatkozik, amelyek a gépjármû javítási vagy karbantartási munkái során keletkeztek, illetve azon károkra, amik a gépjármûverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következtek be.