Szöges ellentétben állnak a leendõ nyugdíjasok nyugdíjtervei és tényleges lehetõségei egymással: a megkérdezettek több mint fele úgy gondolja, hogy szükség lenne az nyugdíj-elõtakarékosság megkezdésére, ugyanakkor a 30-as korosztály 58 százaléka még hozzá sem kezdett a nyugdíj-megtakarításhoz – derül ki a K&H biztos jövõ index elnevezésû, friss felmérésébõl.A 30-59 év közöttiek körében végzett reprezentatív kutatásból kiderül, hogy a válaszadók 73 százaléka gondolja úgy, hogy nyugdíjas éveiben életszínvonala rosszabb lesz, mint a jelenlegi. A válaszadók 34 százaléka pedig a jelenleginél „sokkal rosszabb” körülményekre számít. Közülük is különösen a nõk – 41 százalékuk – ítélik meg pesszimistán jövõbeli helyzetüket.
Az eredmény szöges ellentétben áll azzal, hogy a válaszadók 40 %-a semmilyen nyugdíjcélú megtakarítással sem rendelkezik, s csak a majdani állami nyugellátásra építi jövõjét.
A nyugdíj-elõtakarékosság növekedésének egyik legfontosabb gátja a lakosság jövedelmi viszonyaiban keresendõ. A megkérdezettek 36 %-a mindössze annyi tartalékkal rendelkezik, hogy abból legfeljebb egy hónapig tudna megélni, 57 %-uk pedig 3 hónapig tudná fedezni kiadásait a meglévõ tartalékaiból. E tekintetben meglehetõsen nagyok a területi különbségek: a budapesti válaszadók átlagosan 10 hónapig, a falvakban élõk alig 6 hónapig tudnának megélni tartalékaikból egyéb jövedelem híján.
Azoknak, akik rendelkeznek valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással, mindössze 12 százalékuk válaszolta azt, hogy 5 millió forintnál magasabb összeget tett félre majdani nyugdíja kiegészítésére, a megtakarítók 33 százaléka pedig 500 ezer forintnál kisebb összeget tudott félretenni.
A válaszadók átlagosan 151 ezer forintban jelölték meg azt az összeget, amelybõl egy átlagnyugdíjas kényelmesen meg tud élni. Ezzel szemben az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság (ONYF) 2017 elsõ félévi adatai szerint – 64,3 %-os helyettesítési rátával számolva – az átlag nyugdíj 124 278 forint volt havonta.
Azok, akik rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással, a 151 ezer forintnál magasabb összeget, 163 ezer forintot jelöltek meg megfelelõ biztonságot nyújtó átlagnyugdíjként. Az országon belül egyébként lényeges eltérések mutatkoznak a megfelelõ színvonalat biztosító átlagnyugdíj megítélésében: a keleti megyékben élõk szerint havi 142 ezer forint, míg a fõvárosban és Pest megyében élõk szerint havi 161 ezer forint biztosítaná a gondtalan nyugdíjas éveket.
A leendõ nyugdíjukat kiegészíteni szándékozók 31 %-a önkéntes nyugdíjpénztában takarít, vagy takarítana meg, ugyanakkor örvendetes, hogy – mint Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítási ls saját értékesítési csatornák divizíójának vzetõje elmondta – míg 2015-ben a válaszadók 10 %-a jelölte meg a nyugdíjbiztosítást, mint „várható megélhetési forrást az állami nyugdíjon túl”, addig tavaly már 17 %-ra nõtt ez az arány.
A szakember szerint a kutatásból az is kiderül, hogy a megfelelõnek tartott nyugdíjhoz havonta átlagosan 23 ezer forint megtakarítását tartanák szükségesnek a válaszadók, ezzel a havi megtakarítással 25 év alatt, az adójóváírást is figyelembe véve, nagyságrendileg 12 millió forintnyi tõke halmozható fel.