Habár sokan csupán az év végi adóoptimalizálás miatt gondolnak rá, évtizedekre mutat vissza az egyik örök dilemma: a nyugdíj. Egy friss felmérés szerint még a 20 százalékot sem éri el azok aránya, akik félretesznek a nyugdíjas éveikre, pedig a hazai lakosság 92 százaléka életszínvonal csökkenést vár idõsebb korára. A rendszeresen megtakarítók körében is csupán minden harmadik ember fektet be valamilyen nyugdíjcélú termékbe. Aki nem él a nyugdíjcélú megtakarítás lehetõségével, elesik egy komoly személyi jövedelemadó-visszatérítési lehetõségtõl is, amelynek mértéke akár 130 ezer forint is lehet. A nyugdíjbiztosítás nemcsak egy megtakarítási forma, de biztosítási szolgáltatást nyújthat haláleset és egészségkárosodás esetén is.

▾hirdetés

Napjainkban egyre többször merül fel jogosan a kérdés, hogy vajon elég lesz-e a pénzünk nyugdíjasként, fenn tudjuk-e tartani azt az életszínvonalat, amelyet fiatalon elképzeltünk. A hazai lakosság 70 százaléka nem tudja, hogy az állam milyen mértékben támogatja a nyugdíjbiztosításokat. Az OVB Magyarország pénzügyi tanácsadó cég legutóbbi ezerfõs reprezentatív felmérése arra is kereste a választ, hogy a hazai lakosság körében mennyire rendszeresek a megtakarítások, illetve mire és mennyit teszünk félre a bevételeinkbõl. A megkérdezettek kevesebb, mint fele válaszolta azt, hogy van valamilyen megtakarítása, aki pedig gondol az idõskorra, azok aránya mindössze 33 százalék, pedig az összes megkérdezett több mint 60 százaléka tartja fontosnak az ilyen célú öngondoskodást.

A legújabb KSH adatok azt mutatják, hogy nõtt az öregségi nyugdíjra jogosultak száma az elõzõ évekhez képest (2016 végére elérte a 2.046.000 fõt), ami leginkább a népesség korösszetételének változására vezethetõ vissza. Az átlagéletkor folyamatos emelkedése nemcsak Magyarországon, de egész Európában fejtörést okoz.

Egyes elõrejelzések szerint hazánkban a születéskor várható élettartam 2060-ig a férfiaknál több mint 10 évvel, a nõk esetében pedig 8,2 évvel is növekedhet majd.
A jelenleg is ismert felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege, hogy az aktív dolgozók befizetéseit osztja el a nyugdíjasok között, ezért a rendszer mûködõképességét meghatározza a mindenkori aktív/inaktív népesség aránya. Az már most jól látszik, hogy a jövõben egyre kevesebb lesz az aktív dolgozó és egyre több a nyugdíjas Magyarországon, azaz egyre kevesebben fogják befizetni azt az összeget a nyugdíjrendszerbe, amit egyre több nyugdíjas között kell szétosztani. Ennek következtében a nyugdíjak jelenlegi szintje hosszú távon nem fenntartható, de nem mindegy, hogy ezen életszakaszunkat milyen életszínvonalon töltjük el.

EZ IS ÉRDEKELHET!


Kevesen lépik meg, pedig csak ennyi kell a giganyugdíjhoz
Évek óta létezõ megoldásról van szó.
Errõl a ma még megoldatlan helyzetrõl nem lehet eleget beszélni, nem dughatjuk homokba a fejünket. A 2017 végén elkészített felmérésbõl kiderült, hogy a rendszeres megtakarítók negyede 10-20 ezer forint közötti összeget tud félretenni havi szinten, harmaduk pedig egyszerûen a bankszámláján parkoltatja a megtakarítását, amivel nem jogosultak sem állami támogatásra, sem személyi jövedelemadó-visszatérítésre. Ráadásul nem a befektetetési idõtávnak megfelelõ eszközökbe fektetik megtakarításaikat, és így várhatóan még hozamveszteséget is elszenvednek majd.

Nem lehet elégszer felhívni a 4,4 millió hazai foglalkoztatott figyelmét erre a problémára, hiszen a 2014 óta piacon lévõ nyugdíjbiztosítás elõnyeivel jelenleg mindössze alig több mint 200 ezren élnek. A nyugdíjbiztosítás olyan célhoz kötött befektetési forma, ahol a megtakarítások akár többféle eszközalapba fektethetõk és 20 százalékos állami adó-visszatérítés is igénybe vehetõ a díjak után maximum évi 130 ezer forintig. További nagy elõnye, hogy - befektetési egységekhez kötött termék esetén - magunk választhatunk a befektetési eszközök közül attól függõen, hogy a kevésbé kockázatos, vagy a kockázatosabb, de magasabb várható hozamú termékeket részesítjük elõnyben. A támogatás mértéke tovább növelhetõ, hiszen ha valaki több államilag támogatott nyugdíjtermékkel rendelkezik (nyugdíjbiztosítás + NYESZ + önkéntes nyugdíjpénztár), akkor a visszatérítés maximuma akár a 280 ezer forintot is elérheti.