A klímaváltozás miatt a biztosítók is egyre nagyobb kockázatokkal szembesülnek. A szabályozás igyekszik felkészíteni a szektort ezekre a kockázatokra.

Sok területen, sok minden utal a biztosítói kockázatok növekedésére. Így például évről évre megdöntjük a melegrekordokat, ami miatt megugranak az aszálykárok. A szén alapú energiatermelést a bankok egyre kevésbé akarják finanszírozni, mert erre ösztönzi őket a szabályozás. Új technológiák jelennek meg az e-autóktól kezdve a hidrogénelőállításon át az akkumulátorral történő energiatárolásig, s ezeket is biztosítani kell.

A változás nagyságrendjét azonban még nem ismerjük. Van terület, ahol már van adatunk – ilyen például az aszálykárok növekedése –, de az átállási kockázatokat vagy a felelősségi kockázatokat illetően még a sötétben tapogatózunk.

A szabályozás célja, hogy az egész iparágat felkészítse ezekre a kockázatokra. S mivel annyi azért feltételezhető, hogy a változás jelentős lesz, a különböző szabályozások (lásd keretes anyagunkat a lap alján) ijesztően sok elvárást fogalmaznak meg.

A működés minden területére kihat

Az ESG (Environmental, Social, Governance) elvárásokat a biztosítóknak a működésük minden területén be kell építeniük. ESG stratégiát kell készíteniük, ebben ki kell jelölni a fókuszterületeket, meg kell határozni az ESG célokat, ezekhez KPI-okat kell rendelni. A célokhoz akciókat kell definiálni, ezek között olyan akciókat is, amelyek az ESG megfelelőség elérését szolgálják a Magyar Nemzeti Bank 2025. januárjáról élesedő Biztosítói Zöld Ajánlásának megfelelően. Egy klasszikus biztosítói ESG stratégia érinti az irodai működést, a munkahelyi kultúrát, a vállalatirányítást, a termékfejlesztést.

Azt, hogy milyen területekre fókuszálnak, lényegességi elemzéssel kell alátámasztani. Ez az ESG stratégiának is sarokköve, és a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) is elvárja. Itt be kell azonosítani a környezetre és a társadalomra gyakorolt pozitív és negatív hatásokat, valamint a természeti és társadalmi erőforrásoktól való függőségek pénzügyi kockázatait és lehetőségeit.

Mérniük kell, mekkora karbonlábnyomot hagynak magunk után, s ezt csökkenteni kell. Akciótervet kell készíteni a kibocsátás csökkentésére, a net zero kibocsátás elérésére.

ESG szervezetet kell létrehozni, és oktatást nyújtani a munkavállalóknak. A javadalmazási rendszerbe be kell építeni az ESG szempontokat. Fontos, hogy minden feladatnak legyen felelőse, ehhez célszerű felelősségmátrixot készteni.

A termékfejlesztés, a kockázatkezelés hatalmas feladat, amely a biztosítói alapműködést érinti. A biztosítók a termékeiken keresztül tudnak a leginkább hatni a fenntarthatóságra, ami miatt kiemelt szerepet kap a termékfejlesztés. Termékcsoportokra bontva ki kell jelölni az ESG fejlesztési célokat, tanulmányozni kell a piaci gyakorlatokat, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő zöld biztosítási termékeket kell kínálni. A kockázatkezelési politikába be kell építeni az ESG-t a fizikai, átállási és a környezeti kockázatokra vonatkozóan, de emellett a működési, reputációs vagy akár a jogi ESG kockázatok kezelésére is ki kell térni.

Meg kell felelni a külső közzététel elvárásainak. Ide tartozik az EU Taxonómia, a CSRD jelentéstételi és az SFDR (Sustainable Finance Disclosure Regulation) közzétételi kötelezettség. Önkéntesen készíthető GRI (Global Reporting Initiative) jelentés is, és különböző minősítő szervezetekkel is lehet auditáltatni a működést.

A kötelező közzétételek önmagukban is hatalmas feladatot jelentenek. A CSRD riportingban 82 ESG közzétételi követelmény van és ez a lényeges területek függvényében akár 1000 KPI-t jelenthet, amit kezelni kell. Az EU Taxonómia szerint végig kell menni az „eligible” és az „alignment” folyamaton, és ki kell mutatni az „alignment” szerinti díjbevételt és eszközöket, méghozzá annak tudatában, hogy ezeket előbb-utóbb auditáltatni kell, vagyis alátámasztott, bizonylatolt módon kell ezeket a számokat előállítani.

Végül, de nem utolsósorban nagyon fontos, hogy az ESG-t beépítsük a vállalatirányításba. A célok teljesítését vissza kell mérni és riportálni kell, hiszen hiába tűzünk ki stratégiai célokat, ha ezek megvalósulását nem mérjük, akkor nem fognak megvalósulni. A mérési eredményekről a menedzsment számára beszámolót kell készíteni. Ahhoz pedig, hogy a felsővezetők be tudjanak avatkozni, a legjobb gyakorlat szerint havi riportálás szükséges, de ha havonta nem, akkor legalább negyedévente meg kell ezt tenni.

A munka tehát hatalmas. Ideje nekifogni!

A vállalatok mindennapi működésébe beépítendő szabályok:

Európai uniós szabályozás

• European Green Deal (magas szintű keretrendszer)
• Solvency II.
• EU Sustainable Finance Disclosure Regulation (SFDR)
• EU Taxonomy (EUT)
• EU Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD)

Magyarországi szabályozás

• MNB Biztosítói Zöld Ajánlás
• BÉT ESG Jelentési Útmutató
• ESG törvény (Ez a biztosítókra nem vonatkozik)

Az, hogy a szabályok az egyes biztosítókra mikortól vonatkoznak, a biztosító méretétől is függ.

Huba Eörs, IFUA Horváth, ügyvezető partner