Ugyanakkor nem Budapest az egyetlen város, ahol gombamód szaporodnak az új építésû társasházak, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a KSH legfrissebb adatai szerint az építõipar volumene egy év alatt több mint negyedével nõtt.
A keresletnövekedés és az építõipari beruházásokat segítõ intézkedések hatására megindult ingatlanfejlesztéseket folyamatosan adják át a kivitelezõk, az új lakások száma várhatóan idén még magasabb lesz, és Budapesten elérheti a 10 ezres álomhatárt is.

Nem véletlen a gyors felfutás, a kivitelezõket fenyegetõ határidõ sürgeti, 2019 végén, a jelenlegi szabályozás szerint, megszûnik a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs. A 2020-ban el-, illetve átadott ingatlanok után már várhatóan 27 százalékos forgalmi adót kell megfizetni, amit nem csak a beruházók, hanem a vásárlók zsebe is megérezne.

Az áremelkedés megállíthatatlannak tûnik, egy év alatt az átlagos négyzetméterárak 70 ezer forinttal 620 ezer forintra emelkedtek, és további drágulás jöhet 2019 után, hacsak nem lépnek életbe más, az építkezést támogató intézkedések.
A nagy sietség miatt nem példa nélküli, hogy egy beruházó végül visszalép a projekttõl, mivel nem látja biztosítottnak, hogy határidõre valóban elkészül az épület, és a lakások a lakhatási engedélyt is megkapják. Ez utóbbi további hónapokat vehet igénybe. Egyre többet hallani a határidõcsúszásokról, a nem megfelelõ minõségû kivitelezésrõl vagy a folyamatosan emelkedõ költségekrõl a piacon.

Egy banki finanszírozású beruházás esetén a pénzintézet nagyon szigorú elõírásokat követve vizsgálja meg a projekt minden elemét. Ez garanciát jelent a vásárlók számára, hogy pontosan azt a lakást, annyiért és akkor kapják meg, ahogy az elõszerzõdésben megállapodtak – mondja Homolya Gergely, az OTP Ingatlanpont új építésû ingatlanokkal foglalkozó projektmenedzsere.