Pawel Borys, a program felelõse a Bloombergnek nyilatkozva elmondta, hogy a kormány javaslata már a jövõ év elején hatályba léphet. A kabinet arra is készül, hogy átdolgozza a nyugdíjpénztárak meglévõ rendszerét, amely jelenleg 54 milliárd dollár értékû eszközt kezel.

Van hová fejlõdni, hiszen a lengyel háztartások megtakarítási rátája Európában az egyik legalacsonyabb
az OECD adatai alapján. A negatív listát a görögök vezetik, ahol a jövedelem -19,3 százalékát takarítják meg az állampolgárok (azaz felélik a megtakarításokat), de a lengyelek, az angolok és a portugálok is sereghajtók, igaz, õk már csak mínusz 1-2 százalékkal. Ezzel szemben olyan országokban, mint Olaszország, az Egyesült Államok, Csehország, Franciaország, a jövedelmükbõl 4-8 százalékot takarítanak meg az állampolgárok. Az élbolyban a svájciak és a svédek állnak 16-19 százalékkal, és jó a megtakarítási hajlandóság még a németeknél is, közel 10 százalékos.

A varsói kormány körvonalazta a terveit, és nyilvános konzultációt indított. Pawel Borys szerint a javaslatokat több nemzetközi befektetõ is pozitívan értékelte, összehasonlítva az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság hasonló nyugdíjrendszerével.

A javaslat a következõket tartalmazza:

• a rendszer önkéntes lesz, de induláskor minden jogosult lengyel állampolgárt tagként kezelnek. A kormányzat arra számít, hogy a 11,4 millió jogosult háromnegyede a programban marad
• az éves megtakarítás az elsõ évben 6 milliárd zlotyt hoz majd, a teljes kiépülés után pedig évente 15-20 milliárdos bevétellel számolnak
• a rendszerbe fokozatosan veszik fel a vállalatokat, kezdetben a legalább 250 embert foglalkoztató cégekkel indulnak
• a bérek 2 százalékát fizetnék a lengyelek az adómentes nyugdíjazási számlákra, a munkáltatók pedig további 1,5 százalékkal toldanák azt meg, ezen felül mindkét fél szabadon dönthetne egy további 4,5 százalékos megtakarításról is
• a kormány 2019-ben 1,1 milliárd zloty értékû bónuszokat fog nyújtani a program résztvevõinek, ami évente 3 milliárd zlotyra fog emelkedni az azt követõ években
• a befektetési alapkezelõk és befektetési stratégiák kiválasztása a munkáltatók feladata lesz, elsõsorban a lengyel piac konstrukcióiból választhatnak majd, a külföldi befektetések 30 százalékos plafonban lennének maximalizálva
• a kormány arra számít, hogy az új nyugdíjszámlákon nagyjából 30 százalékban részvények, 30-40 százalékban államkötvények lesznek, a fennmaradó részt pedig egyéb befektetések, köztük vállalati kötvények tehetik ki

Két évvel ezelõtt a befektetõk sokat foglalkoztak a varsói kormány nyugdíjterveivel, miszerint az alapok eszközeinek 75 százalékát az egyéni nyugdíjazási számlákra ruháznák át, a többit pedig az állami demográfiai tartalékalapnak adnák. Pawel Borys most megerõsítette, hogy ennek a forgatókönyvnek a fõ elemei változatlanok maradnak.