A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon jelentõs szerepet játszott, hogy a lakosság készpénz-gyûjtési mániájával továbbra sem sikerült mit kezdeni. Kiugró ütemben, 208 milliárd forinttal bõvült az állomány, ezen felül 255 milliárd forinttal nõtt a látra szóló betétek állománya, míg a lekötött betéteké 13 milliárddal csökkent.

Hosszú lejáratú kötvényeket (elsõsorban állampapírokat) 133 milliárd forintért, rövid lejáratúakat 105 milliárdért, tõzsdei részvényt pedig 1 milliárdért vásárolt a lakosság a tavalyi év utolsó negyedéve alatt. A befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója plusz 74 milliárd forint volt, a biztosításokba fektetett állomány 37 milliárd forint volt.

Ezen felül az átértékelõdések és árfolyamnyereségek is jelentõsen növelték a háztartások vagyonát, a tõzsdei részvényeken soha nem látott mértékben, 116 milliárd forintot kerestek a lakossági befektetõk. A befektetési jegyek hozama meglehetõsen gyenge, 3 milliárd forintos volt, a háztartások biztosításainak hozama pedig 29 milliárd forintot jelentett. Ezen felül jelentõsen növekedett a nem tõzsdei cégekben lévõ háztartási vagyon értéke, 211 milliárd forintos volt a pozitív átértékelõdés, a valutákon és devizabetéteken pedig 15 milliárd forintot vesztett a lakosság összesen.

A hitelkötelezettségek teljes állománya tranzakciós alapon újra csökkenésbe váltott - 27 milliárd forinttal -, ezen belül a fogyasztási és egyéb hitelek állománya 75 milliárddal csökkent, míg az ingatlanhitelek állománya dinamikusan, 58 milliárddal nõtt.

Regionális összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten jómódúnak számítanak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. A legutolsó rendelkezésre álló, 2016-os Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az aktuális GDP 104,4 százalékán állt, amely 6,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Az elmúlt 20 negyedév trendjébõl egyértelmûen látszik a rendkívül magas nemzetgazdasági költséggel járó készpénz elõretörése, aminek normalizált szintre való leszorításához kormányzati beavatkozásra van szükség, mint például az ingyenes készpénzfelvétel megszüntetése és a bankkártyával való fizetés ösztönzése, továbbá a már elkezdett elektronikus fizetési lehetõségek bõvítésének még aktívabb támogatása, ami a gazdaság fehéredését is érdemben szolgálná.

A negyedik negyedévben történt 1 milliárd forintos részvényvásárlás ellenére mindössze 2,9 százalék a részvényvagyon aránya a klasszikus pénzügyi vagyonon belül. Ez elmarad a fejlett gazdaságokban jellemzõ 5-10 százalékos vagy akár azt meghaladó mértékektõl. Ez a jelenség visszavezethetõ a magyar lakosság extrém kockázatkerülésére, de a pénzügyi edukáció hiányára is, így az államnak jelentõs feladata lenne mind a pénzügyi ismeretek erõsítésében, mind pedig abban, hogy kedvezményekkel ösztönözze a magyar vállalatok finanszírozásában résztvevõ lakosság részvényvásárlását. Ennek eredményeként a készpénzben és a látra szóló betétben „pangó” lakossági vagyon sokkal inkább hasznosulni tudna a gazdaság szereplõinek valamely csatornán keresztüli finanszírozásában, illetve a lakosság vagyonának további érdemi gyarapításában.