A változás várhatóan nem lesz ennyire drasztikus, de tény, hogy az elektronikus kereskedelem globálisan is egyre nagyobb szeletet hasít ki a teljes kiskereskedelmi volumenbõl. A fogyasztói szokások átalakulásával mindez az üzletek jellegére is hatással van, ami a kiskereskedelmi ingatlanok piacának megváltozásához vezet.

A tavalyi évben átlagosan 300 dollárt - közel 80 ezer forintot - költöttek az emberek fejenként az interneten. Bár a teljes kiskereskedelemnek ez még mindig csak 8-10 százalékát teszi ki, a növekedés hatalmas. Míg 2013-ban az e-kereskedelem mértéke a mostani felét sem érte el, addig a következõ négy évben várhatóan ismét megduplázódik, elérve a 600 dollárt fejenként, miközben a világ teljes kiskereskedelmi forgalma legfeljebb 20 százalékkal bõvül.

Mint a különbözõ technológiákban, úgy az e-kereskedelemben is vannak az átlagnál elõrébb járó országok, az említett 300 dolláros átlagot több ország is meghaladja. Kína a magas népességszámának köszönhetõen 672 milliárd dollárral a legnagyobb szeletet hasítja ki a globális e-kereskedelembõl, de 500 dollárral egy fõre vetítve is átlag felett áll. Ennek hátterében viszont az is állhat, hogy a nagyobb kínai online kereskedelemmel foglalkozó cégeken keresztül feltehetõen nem csak kínai vásárlók költenek. 

Hasonló megközelítésben ennél is nagyobb értékben vásárolnak a második helyen álló amerikaiak, ahol évente 1000 dollárnyi terméket vásárolnak meg interneten keresztül, de magas Németország és Kanada egy fõre jutó mutatója is. A népesebb országok közül viszont az Egyesült Királyságot kell kiemelni, ami összvolumenben csak a harmadik helyen áll, de fejenkénti költésben 1500 dollárral áll a top tizes lista élén. Ezzel szemben Brazília a magas népességének köszönheti helyét a listán, ott mindössze 100 dollárt költenek fejenként az interneten. A Kínához hasonlóan nagy népességû India viszont egyáltalán nem szerepel a tíz legnagyobb között, ami 15 dollár alatti évenkénti költésre utal.

Magyarországon a becslések szerint a teljes e-kereskedelem mostanra eléri az 500 milliárd forintot, ami fejenként valamivel több, mint 50 ezer forintot - azaz 200 dollárt - jelent évente, így jelenleg mi is a 300 dolláros világátlag alatt vagyunk. Az online vásárlásokban viszont nem biztos, hogy csak az adott ország állampolgárai vesznek részt, ami torzíthatja az országok egy fõre esõ eredményeit.

A bérleti díjak, a bérleti szerzõdések vagy az üzlethelyiségek mérete és elhelyezkedése mind olyan tényezõ, amire az e-kereskedelem megjelenése erõs hatással van. Az ingatlanpiacon ez a kiskereskedelmi és a logisztikai ingatlanokat érinti leginkább. Azzal, hogy a meglévõ technológiát egyre többen kezdik használni és az interneten megrendelhetõ árucikkek köre is jelentõsen bõvül, az üzlethelyiségek egy része iránt csökkenni fog az igény, ami bizonyos üzletek bevételében és az azoknak helyet adó ingatlanok bérleti díjaiban is megmutatkozik.

Ennek következtében biztosan lesznek üzletek, amelyek kiszorulnak a forgalmasabb környékekrõl és hosszabb távon akár meg is szûnnek, de a vásárlás élménye iránti igény továbbra is fenntartja a szükségletet a nagyobb bevásárlóközpontokra. Arra azonban nekik is figyelniük kell, hogy egyre komplexebb szolgáltatásokkal álljanak a vásárlóközönségük rendelkezésére. A már most meglévõk - mozi, étterem - mellett így akár az ügyintézéssel vagy egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások is megjelenhetnek bennük. A szolgáltatások és a vásárlás ötvözése egyébként a hipermarketekben is kezd megjelenni, vagy például - éttermeivel és játszóházaival - az Ikea is évek óta ezt az irányt követi.

A logisztikai ingatlanok ezzel szemben jelentõsen profitálhatnak a növekvõ e-kereskedelembõl, ugyanis a termékek kiszállításához egyre több és nagyobb elosztóközpontokra lesz igény.