Az Európai Unióban a munkanélküliek közel felét sújtja jövedelmi szegénység, de az országok között komoly különbségeket láthatunk. Meglepõ módon Németország van a legrosszabb helyzetben, Magyarország pedig nagyjából hozza az EU-s átlagot.

A munkanélküliek közel fele, 48,7%-a volt kitéve a szegénység kockázatának az Európai Unióban 2016-ban, a 16-64 éves korosztályban - derült ki az Eurostat adataiból. Ez azt is jelenti, hogy a jövedelmi szegénység ötször nagyobb volt a munkanélküliek körében, mint a foglalkoztatottaknál (9,6%). A mutató azt kívánja megragadni, hogy a munkajövedelem nélkül élõket mennyire tudják kiragadni a mélyszegénységbõl a különbözõ állami transzferek.

Az Európai Unióban az elmúlt tíz évben növekedett a szegénységi arány a munkanélküliek körében, 2006-ban még 41,5%-os rátát láthattunk, vagyis több mint 7%-pontos az emelkedés azóta.

Az EU országai közül talán meglepõ lehet, de Németországban a legmagasabb a munkanélküliek szegénységi aránya (70%). A dobogó második helyére Litvánia került fel (60,5%), a harmadik pedig Lettország lett (55,8%). Az átlagot meghaladja a munkanélküliek szegénységi aránya Bulgáriában, Észtországban, Csehországban, Romániában, Svédországban és Spanyolországban is.

Magyarország éppen az átlag alatt volt (48,2%) 2016-ban, és ránk nem igaz, hogy többen lennének azok a munkanélküliek, akik szegénységben élnek, ugyanis 10 évvel ezelõtt még 53% feletti arányt láthattunk.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint 267 ezer álláskeresõ volt idén januárban Magyarországon, akik közül 146 ezer álláskeresõ jogosult pénzbeli ellátásra: 43%-a álláskeresési ellátásban, 57% pedig szociális jellegû támogatásban részesült. Az álláskeresõk közel fele (45%) semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott a hónapban.

Az Eurostat adatai alapján jól látható, hogy Németország kiemelkedik a mezõnybõl, a többi ország már viszonylag szorosan követi egymást. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek szegénységi aránya közötti különbség Németországban volt a legnagyobb, több mint 60%-os. Jóllehet, ez nem feltétlenül rossz hír abból a szempontból, hogy akinek van munkája, azok közül 10-bõl egy lesz szegény (9,5%), vagyis ebben hozzák az EU-átlagot. Litvániában, Csehországban és Lettországban szintén magasnak mondható, 50% közötti különbséget láthatunk.

Ugyanakkor Cipruson, Franciaországban és Portugáliában 30% körüli különbséget mértek, ezzel a legalacsonyabb volt ezekben az országokban a foglalkoztatottak és a munkanélküliek közötti szegénységi arány az EU-ban.

Az Eurostat azokat tekinti szegénynek, akiknek a jövedelme nem éri el az országos mediánjövedelem 60%-át szociális transzferek után.

Az Eurostat elsõ körben azt nézte meg, hogy mekkora az egy fõre jutó összes jövedelem (vagyis a fizetés mellé a segélyeket és más szociális juttatásokat is ide számították) medián értéke: ez az az összeg, amelynél az ország fele többet kap, a másik fele kevesebbet. Aki a medián 60 százalékánál kevesebbõl él meg, az számít szegénynek.

Magyarország szinte tizedszázalékra pontosan hozza az EU-átlagot. A dolgozók és a munkanélküliek szegénységi arányát is néhány ország rontotta le. A dolgozók között a legrosszabb helyzetet Romániában, Görögországban és Spanyolországban mérték, a munkanélküliek között pedig a legnagyobb szegénységet Németországban találta az Eurostat. Ez az adat csak elsõ ránézésre meglepõ: a németeknél közel teljes a foglalkoztatottság, aki pedig a mostani helyzetben sem talált munkát, az könnyen kerül sokkal rosszabb helyzetbe, mint az, aki dolgozik.