Egyelõre még tart a zéró betéti kamatok idõszaka, ezért inkább le se kötjük a pénzünket. A biztos megtakarítások közül csak a lakossági állampapírból lehet értelmezhetõ hozamot elérni. A készpénzállomány rekordokat dönt - írja az azenpenzem.hu.
Továbbra is nulla közeli kamatot kínálnak a bankok a lakossági bankbetétekre, ezzel el is véve mindenkinek a kedvét attól, hogy lekösse a pénzét. A legfrissebb, ezen a héten megjelent MNB statisztikák szerint 6599 milliárd forintot tartottunk év végén bankokban (ez csak a forint betét), ami 355 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. Ebbõl 4900 milliárd (!) forint folyószámlán hevert, vagyis csak 1699 milliárd forintot kötöttünk le, ami mindössze a negyede a bankban tartott pénzünknek.
Soha ilyen alacsony nem volt a lekötött pénz aránya, pedig már fél éve is rekordot döntött. Akkor, vagyis 2017. június végén a bankban tartott 6350 milliárd forintból csak 1973 milliárd forint volt a lekötött és 4377 milliárd forint a látra szóló betétek összege. Tehát fél éve még az ott lévõ pénzünk közel harmadát kötöttük le. Érdemes felidéznünk, hogy 7,5 éve (akkor lépett hatalomra az új, Fidesz-kormány) hasonló nagyságrendben tartották bankban a pénzüket az emberek (6191 milliárd forintot), azonban akkor csak 1485 milliárd forint állt látra szóló, és 4706 milliárd forint volt lekötött betétben. Vagyis azóta teljesen megfordult ez az arány.
Ráadásul a lakossági készpénzállomány is csúcsra jár; tavaly év végén 3946 milliárd forintot tartottunk otthon párnacihában, ami 408 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban, és 2000 milliárd több, mint 7,5 évvel ezelõtt.
Növekszik tehát a készpénz, a lekötetlen bankbetét, és jelentõsen megugrott a lakosság kezében lévõ állampapírok állománya is. Rekordmennyiségû, összesen 826 milliárd forint friss megtakarítást tettek a háztartások lakossági állampapírba, így év végére 5025 milliárd forintnyi volt a kezükben. Ez azonban még így is messze elmarad attól, amit az Államadósság Kezelõ Központ (ÁKK) közzétett: tavaly ugyanis a lakossági állampapírállomány 1735 milliárd forinttal, 6802,9 milliárd forintra nõtt. Az MNB adataiból azonban jól látszik, hogy ennek kevesebb, mint a felét vette csak a lakosság, és a teljes állomány több mint negyede nem a háztartásoknál van. (Ráadásul még nem is vettük figyelembe azt, hogy ott egyéb állampapírok – diszkont kincstárjegyek, kötvények – is lehetnek.)
A lakossági állampapír népszerûsége nem véletlen, hiszen a normál, 0,01 százalékos banki kamat helyett annak kétszázszorosát, 2 százalékot is megadják egy éves lekötésre. Más kérdés, hogy ez még az inflációra sem elég. Nem véletlenül veszik tehát még a nonprofit intézmények és suttyomban egyéb befektetõk is.
Arra bátran mernénk fogadni, hogy a kamatok majd elindulnak felfelé, a nagy kérdés csak az, hogy mikor. Erre pedig még nem lehet válaszolni. Miközben az Amerikai Egyesült Államokban a kötvényhozamok már emelkedõben vannak, a tízéves államkötvény hozama már 2,9 százalék körül mozog (egy hónapja 2,5 százalék volt), és a hazai hosszú hozamok is emelkedtek az elmúlt egy hónapban, nálunk a rövid, éven belüli állampapírhozamokat az MNB mesterségesen alacsonyan tartja. Alapkamatot sem fog emelni a hazai jegybank, mint ahogy ezt a FED tette, legalábbis egyelõre.
Ugyanakkor apró jelei már vannak a változásnak. Elõfordult, hogy nagyon magas, milliárdos betétösszegre a bankok a vállalati ügyfeleknek negatív kamatot hirdettek meg elõre, akadt -0,5 százalékos kamat is, amit aztán még a hatályba lépés elõtt visszavontak. Helyette pozitív nulla kamatot tettek közzé. A betétesek számára tehát még nem a közeljövõben jön el a kánaán, de közeleg a látható kamatok kora.