Kétszázezer forinttal nõttek a budapesti négyzetméterárak
2018.03.06
Vidékre költözött az ingatlanpiac motorja, a Budapesten korábban megfigyelt tendenciák országossá váltak, az áremelkedés és a forgalom már a többi településen is érezhetõ – írja összefoglalójában a Világgazdaság.

A használtlakás-árindexek és immár az újlakás-piaci átlagárak listája is errõl tanúskodik, utóbbi tetején már a két éve érvényes fõvárosi árszinten szerepelnek a vidéki listavezetõk.

Négyzetméterenként több mint 200 ezer forinttal nõtt Budapesten 2016 februárjához képest az új építésû lakások átlagos kínálati ára, amely jelenleg 689 ezer forint. Ez pontosan 200 ezer forinttal több a vidéken aktuálisan legdrágábbnak mutatkozó város, Székesfehérvár átlagáránál. A vidéki toplista élén álló Fejér megyei székhelyen most lehet annyiért új építésû ingatlant vásárolni, amennyiért még két éve a fõvárosban is lehetett. 

A Budapesti lakáspiaci riportban éppen két éve, a friss áfacsökkentés és a CSOK hatásának elemzése során azonnal 3,8 százalékos drágulást jeleztek. A 2015 novemberében még 27 százalékos áfával számolt 466 ezer forintos négyzetméterár a fõvárosban három hónap alatt, azaz 2016 februárjára 483 ezer forintra emelkedett az 5 százalékra csökkent áfa ellenére.

A friss építési statisztikákban egyre markánsabban rajzolódik ki, hogy a megdrágult fõvárosi piaccal párhuzamosan fokozatosan élénkül a vidéki kínálat. Jelenleg a legnagyobb vidéki városok közül még mindig van olyan, ahol akár 300 ezer forintos négyzetméterár alatt is lehet új építésû lakást venni, például Egerben (298 ezer) és Miskolcon (297 ezer). Érdekes, hogy sem Tatabánya, sem Pécs, sem Nyíregyháza, de még Gyõr sem tartozik a tíz legdrágább vidéki város közé az új építésûek kategóriájában, miközben Sopron és Veszprém és immár kis híján Kecskemét, Debrecen és Szeged is a 400 ezresek klubjának tagja.