A válság kitörésének kezdetén 669 ezer mulasztást tartottak nyilván a lakossági KHR rendszerben (ez volt korábban a BAR-lista) – hangsúlyozta az MNB honlapján megjelent cikk. A jelenleg késedelmes szerzõdések között még mindig 157 ezer olyan szerepel, amelynél a hátralék már a válság kitörése elõtt (2007 végén) is fennállt.
A hátralékot felhalmozott ügyfelek közel ötöde – állítja a cikk – bár tudna, nem hajlandó fizetni.

A KHR adatai szerint a történelmi maximumot jelentõ 1,9 millió szerzõdéshez képest 2017 végén már 16 százalékkal kevesebb, mintegy 1,6 millió késedelmes lakossági hitelkövetelés állt fenn. Ezeket a hiteleket 900 ezer magánszemély cipeli. Szerzõdésszám alapon a késedelmes hitelek mintegy fele esetében a fennálló tõketartozás (tehát a teljes tõketartozás, nem csak annak késedelmes része) nem haladja meg a 200 ezer forintot, egymillió forint feletti tartozásról az esetek 17 százalékában lehet beszélni. 

A „Javuló kilátások a lakossági nemteljesítõ hiteleknél” címen megjelent írás szerzõje kitér arra, hogy a hitelintézetek mérlegében lévõ késedelmes lakossági portfólió az utóbbi években a csúcsot jelentõ 1361 milliárd forintos állományról fokozatosan 435 milliárd forintra csökkent. Ebben legnagyobb részben a bankok portfóliótisztítási tevékenysége, azon belül is a követelések követeléskezelõk számára történõ eladása játszott szerepet.