A portál leír egy esetet, amikor a Széphalom és Sátoraljaújhely közötti útszakaszon egy autós elé szaladt egy õz, s a balesetet a sofõr nem tudta elkerülni. Hasonló baleset történt a közelmúltban Nyékládháza és Emõd között is.

A tapasztalatok szerint az õzek párzási idõszaka alatt, illetve a vadvonulások idején megszaporodnak a közúti közlekedési balesetek a vadak megváltozott vonulási útvonala és viselkedése miatt. A legtöbb vadelütés miatt bekövetkezõ baleset anyagi kárral végzõdik, esetenként azonban súlyos személyi sérüléssel is járhat. Fontos felhívni a közlekedõk figyelmét arra, hogy lakott területen kívüli utakon vadállatokkal bárhol és bármikor találkozhatnak - írja a portál. Különösen számolni kell megjelenésükkel azokon az útszakaszokon, melyeket veszélyt jelzõ táblával jelöltek meg. 

„A vadbaleseteket olykor nehéz elkerülni, mivel az állatok értelemszerûen nem a KRESZ szabályai szerint közlekednek, és váratlanul képesek felbukkanni a közlekedõ jármûvek elõtt. A vadveszélyt jelzõ táblák mentén ezért legjobb módszer a figyelem, a fokozott óvatosság és a sebesség csökkentése. Fontos, hogy vezetés közben ne telefonáljon, kapcsolja be a biztonsági övet, tartson nagyobb követési távolságot és folyamatosan figyelje az út mindkét oldalát! Ha lát egy vadat a jármûve elõtt átszaladni, lassítson le még jobban, mert több is várható. Baleset esetén hívja a 112-es segélyhívó számot. Az elpusztult állatot pedig ne vigye magával, mert az bûncselekménynek számít!” – idézi a boon.hu Pitkó László rendõr alezredest, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendõr-fõkapitányság Közlekedésrendészeti Osztály vezetõjét.

Az alezredes felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben állatot látunk a közút mellett, mindenképpen érdemes fékezni, még akkor is, ha közvetlen veszélyt nem tapasztalunk.

A motorkerékpárral közlekedõk jóval védtelenebbek a gépjármûvezetõkhöz képest, ezért részükrõl sokkal óvatosabb közlekedés javasolt a vadveszélyes útszakaszokon. Korlátozott látási viszonyok mellett, illetve éjszaka fontos tudni, hogy vadállat észlelése esetén a távolsági fényszóró alkalmazása kifejezetten hátrányos lehet, hiszen az úttesten lévõ vad ilyen esetekben általában riadtan a fény felé fordul, megdermed, s nem tud idõben kitérni az ütközés elõl. Ha vad kerül elénk az úton, vészfékezzünk, ne rántsuk félre a kormányt, mert így lesodródhat az autó az úttestrõl, vagy összeütközhet a szembõl érkezõ jármûvel, ami sokkal nagyobb bajt okozhat, mint esetleg a vad elütése.

Õzre és szarvasra leginkább hajnalban és alkonyatkor, vaddisznóra viszont egész éjszaka lehet számítani, de olyan helyen, ahol az utat mindkét oldalról erdõ szegélyezi, ott folyamatos lehet a vadak vonulása. Ha az út szélén látunk megcsillanó szempárt, akkor vegyük le a reflektorfényt, lassítsunk, várjuk meg, míg az állat vagy átmegy az úton vagy visszamegy az erdõbe, a mezõre.

A sáros vadnyom az úton vad felbukkanására figyelmeztethet; ilyenek lehetnek még az út mentén a magasabb fûben látható vadcsapások is. Használhatunk vadsípot is, amely magas frekvenciás hanghullámokat kibocsátva riasztja el a vadállatokat, bár ennek használata nem nyújt garanciát a vadelütés elkerülésére.

A legtöbb biztosítónál a kötelezõ felelõsségbiztosítás mellé kiegészítõ biztosításként választhatunk vadkár-biztosítást, amely a vadelütés során keletkezett károkat téríti meg egy bizonyos összeghatárig.

Vadelütéskor értesíteni kell a rendõrséget kell értesíteni, s õk keresik meg a területileg illetékes vadásztársaságot. Mivel a vadászat és az autóvezetés is veszélyes üzem, így, ha mindenki betartotta a jogszabályokban elõírtakat, akkor egy vadgázolás esetén mindenki a saját kárát téríti. A vadásztársaság akkor tehetõ felelõssé, ha hajtás során kerül az állat az útra, vagy túl közel van az etetõhelye az úttesthez. Az autós pedig akkor, ha nem megfelelõ körültekintéssel vezette a jármûvet.