Nem teljesített túl jól az Európai Unió (EU) a nemek közötti fizetéskülönbségek összegzésekor. Uniós szinten ugyanis az úgynevezett bérszakadék elérte a 16 százalékot – jelentette az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.

A nõnap alkalmából közreadott jelentés szerint a tagországokat vizsgálva a legenyhébb mértékû bérkülönbség Romániában és Olaszországban érte a nõket, ezekben az országokban az arány csupán 5,2 és 5,3 százalékot ért el 2016-ban. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Luxemburg került (5,5 százalék), ezután Belgium (6,1 százalék) következett, míg õket követve Lengyelország (7,2 százalék) és Szlovénia (7,8 százalék).

A legnagyobb bérszakadékot az Eurostat Észtországban mérte, ebben a tagországban 25 százalék volt a férfiak és a nõk bére közötti különbség.

Meglepõ eredményeket mutattak az EU vezetõ tagállamaiban mért fizetéskülönbségek arányai, ezek közül a legnagyobb ûr két éve Németországban alakult ki. A férfiak és nõk közötti bérkülönbség mértéke elérte a 21,5 százalékot. Az unió vezetõ gazdaságát, szinte alig lemaradva, Nagy-Britannia követte (21 százalék), míg a harmadik helyre Ausztria (20,1 százalék) futott be.

A felmérésbõl kiderült, hogy Magyarország az EU átlaga alatt teljesített a bérszakadék tekintetében. A magyar férfiak és nõk közötti bérkülönbség csupán 14 százalékot tett ki. Ezzel két visegrádi országot is sikerült megelõznünk, mivel Csehország bérszakadéka 21,8 százalékos, míg Szlovákiáé 19 százalékos volt. Nálunk csak a lengyel nõk jártak jobban 2016-ban, itt ugyanis a különbség csupán 7,2 százalékos volt.

Az Eurostat jelentése kitért rá, hogy 2011-hez képest a nemek közötti bérszakadék az EU legtöbb tagállamában csökkent. A leginkább észrevehetõ mértékû csökkenés 2011 és 2016 között Romániában (4,4 százalékpont), Magyarországon (4 százalékpont), Spanyolországban és Ausztriában (3,4 százalékpont) mutatkozott meg.

Ezzel szemben számos tagállamban növekedett a bérszakadék az évek során. A legjelentõsebb növekedést Portugáliában (4,6 százalékpont) és Szlovéniában (4,5 százalékpont) mérték. Uniós szinten a nemek közötti különbség kissé, 0,6 százalékponttal csökkent, a 2011-es 16,8 százalékról 2016-ra 16,2 százalékra apadt.

Egy teljes munkaidõben foglalkoztatott EU-s munkavállaló átlagosan 40,3 órát dolgozik hetente – jelentette korábban az Eurostat. A férfiak valamivel több idõt töltenek munkával a nõknél, elõbbiek átlagosan 41, utóbbiak 39,3 órát dolgoznak hetente.

Az uniós tagállamok közül az Egyesült Királyságban a leghosszabb a munkahét, egy teljes állásban foglalkoztatott átlagosan 42,3 órát tölt munkahelyén. A briteket sorrendben Ciprus (41,7 óra), Ausztria (41,4 óra), Görögország (41,2 óra), valamint Portugália és Lengyelország (egyaránt 41,1 óra) követi.

A legkevesebbet idõt a dánoknak kell dolgozniuk a heti fizetésükért, az Európai Unióban egyedüliként átlagosan kevesebb, mint 38 órát. Negyven óránál kevesebbet töltenek hetente munkahelyükön az olaszok (38,8 óra), a holland és francia munkavállalók (39-39 óra), továbbá az írek és a finnek is (39,1 óra).

A bérszakadékot a nemek összkeresetében jelentkezõ különbség jelenti, amely éves átlagkeresetük eltérésének eredménye. Ennek kiszámításakor a nõket érintõ háromféle hátrányt veszik figyelembe: az alacsonyabb órabért; a fizetett munkával töltött kevesebb idõt; és az alacsonyabb foglalkoztatási rátát (például ha gyermek vagy rokon gondozása céljából meg kell szakítaniuk a karrierjüket).