Az országjelentés szerint Magyarországon a GDP 7,2 százalékát fordítják egészségügyre, itt az uniós átlag 9,9 százalék.

A hazai kórházi ágyak száma továbbra is jóval uniós átlag fölötti: míg Magyarországon 699 ágy jut százezer lakosra, az EU-ban 515 darab. Az országjelentés kiemeli, hogy a kormány a magyar kórházi ellátórendszer észszerûsítése érdekében 2017-ben meghirdette az Egészséges Budapest programot, és az e-egészségügyi rendszerrel is csökkenhet a feleslegesen elvégzett vizsgálatok száma.

A hazai egészségügyi ellátás továbbra is kórházközpontú. A fekvõbetegek több mint tizede szorult kórházi ellátásra. A 2014-es arány 12, az öt évvel azelõtti 9 százalék volt – ez már az Európai lakossági egészségfelmérésben (ELEF) áll. Az OECD-országok közül Magyarországon a legmagasabb a kórházban eltöltött napok és az orvos-beteg találkozások száma is. Háziorvossal vagy szakorvossal a lakosság 85 százaléka találkozott a felmérés elõtti egy évben. Egy magyar beteg átlagosan 12-szer találkozik egy évben orvossal, míg Németországban - ahol öt-nyolc évvel magasabb az átlagéletkor -, csak ötször.

A szakellátásban kitûnnek a területi egyenlõtlenségek. A leggyakrabban a Közép-Magyarországon élõk konzultálnak szakorvossal (66 százalék), a legritkábban az észak-magyarországiak. Európában a százezer lakosra jutó orvosszám tekintetében Magyarország a középmezõny alsó harmadában foglal helyet. Európában orvosellátottság szempontjából Romániában és Lengyelországban a legrosszabb a helyzet, de a lista utolsó harmadában szerepel az Egyesült Királyság is, holott az ország évek óta a kelet-európai országokból elvándorló orvosok elsõdleges célországa. Míg Magyarországon 309 orvos jut százezer lakosra, addig az Egyesült Királyságban 278, Lengyelországban 232, Romániában pedig 276.