A lakosság bukott januárban a részvényein, a külföldi befektetõk viszont nyertek a meglóduló OTP-n. A nonprofit szervezetek és az önkormányzatok jól bezsákoltak állampapírból.

 A januári statisztikákban nincs még nyoma annak, hogy az Államadósság Kezelõ Központ elkezdte visszautasítani az Egyéves Magyar Állampapírra és a Féléves Magyar Állampapírra befutó ajánlatok egy részét, a háztartásokat segítõ nonprofit szervezetek és a helyi önkormányzatok állampapír-állománya is nagyot ugrott az elsõ hónapban. A nonprofitok több mint százmilliárd forint értékben vásároltak magyar állampapírt, az önkormányzatok pedig 53,6 milliárdnyit zsákoltak be, így az elõbbiek a hónap végén 325,4, utóbbiak pedig 316,3 milliárd forintnyi állampapírral rendelkeztek. A háztartások ezekhez képest szerény mennyiségû állampapírt vettek, összesen 17 milliárd forinttal haladta meg a vásárolt mennyiség a visszaváltásokat, illetve a lejáratokat.

A banki és vállalati kötvények lassan elfogynak a kisbefektetõk számláin. Elõbbiekbõl 53,1 milliárd forintnyi volt januárban a lakosságnál, aminek zöme devizakötvény.

Vállalati hitelpapírból 23,3 milliárd forintra olvadt a háztartásoknál lévõ állomány, jelzáloglevélbõl pedig mindössze 1,7 milliárd forintnyit tartanak a kisbefektetõk.
A befektetési alapok csaknem annyi friss lakossági megtakarítást vonzottak az év elején, mint az állampapírok. A kisbefektetõk 16,4 milliárd forintért vásároltak befektetési jegyeket a hónapban, ezzel a teljes befektetésialap-állományuk 3959,6 milliárd forintos történelmi csúcsra hízott. A mostanában már gyakran negatív hozamú pénzpiaci alapok további tõkekivonást szenvedtek el, a többi alap azonban vonzza a megtakarításokat.

A részvénypiacon is elköltöttek a kisbefektetõk 6,2 milliárd forintot januárban.
Az év elsõ hónapja azonban okozott némi bosszúságot a háztartásoknak, a korrigáló árfolyamok miatt a kisbefektetõk 17,4 milliárd forintot buktak a részvényeiken. A hónap végén így 561 milliárd forintnyi hazai részvény volt a kisbefektetõknél. Nem minden szektor panaszkodhatott azonban januárban az árfolyamok alakulására, a külföldi – zömmel intézményi – befektetõk például abban a hónapban is nyertek 208 milliárd forintot. Igaz, ez a nyereség nem a vállalati részvényeken, hanem a bankpapírokon keletkezett, az OTP árfolyama ugyanis több mint 8 százalékot emelkedett januárban.

A befektetési szolgáltatóknál – brókercégek, hitelintézetek és fióktelepek – összesen 34 105 milliárd forintnyi értékpapír volt január végén az ügyfelek számláin. A lakosságnál az MNB adatai szerint elég sok tartós befektetési számla (TBSZ) járhatott le, illetve nem hosszabbították meg, január végére ugyanis a TBSZ-ek száma 347,3 ezerre olvadt a december végi csaknem 359 ezerrõl. Az ezeken lévõ értékpapír-állomány tovább nõtt, 2522 milliárd forintra. A nyugdíj-elõtakarékossági számlák száma is fogyatkozik: 119 557 darab maradt belõlük január végére, 516 milliárd forintos állománnyal.