A nyugdíjpénzt nem elég összegyûjteni, az sem mindegy, hogyan költjük el
2018.03.18
Számos lehetõség van, és egyáltalán nem mindegy, ki melyik lehetõséget választja, amikor - nyugdíjba menetelekor - szüksége van a hosszú évek alatt összegyûjtött befektetéseire - állítja Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezetõ igazgatója a PiacProfitnak adott interjújában.

Évente mintegy 10 ezer nyugdíjpénztári tag lép ki úgy a pénztárból, hogy nyugdíjba vonulásakor egy összegben kéri a megtakarítását. 2017-ben ugyanakkor több mint 12 000-en csatlakoztak az OTP nyugdíjpénztáráhozm, így a taglétszám növekszik, és jelenleg több mint 224 ezer taggal rendelkeznek - összegez Nagy Csaba. 

Emellett 15 ezer olyan tagjuk van, aki - bár elérte a nyugdíjkorhatárt -, nem vette fel a számláján lévõ pénzt. ezek a tagok bármikor hozzányúlhatnak a számlán összegyûjtött összeghez, ha szükséges. 

Vannak olyanok, akik felvettek valamekkora összeget, de megtartották tagságukat, és megtakarításuk másik részét tovább kamatoztatják. Aki dolgozik nyugdíj mellett, annak számára ez jó választás lehet. ennek oka, hogy a betéti piacon jó, ha 1 százalékos kamatokat lehet elérni, az OTP Nyugdíjpénztár esetében azonban van olyan portfólió, amely 12,61 százalék nettó hozamot is tudott teljesíteni. Ezt egy átlagügyfél máshogy nemigen tudja elérni, csakis profi vagyonkezeléssel, amihez nem biztos, hogy megvan a kapacitása, ideje vagy éppen a szakértelme. A pénztár ezt a terhet veszi le a válláról.

A pénztártagnak 10 év után lehetõsége van az egyéni számlához hozzányúlni – a hozam ekkor már adó- és járulékmentesen felvehetõ. A 2007. december 31-ig teljesített befizetésekbõl keletkezõ tõkerész a belépést követõ 21. évben már adómentesen vehetõ fel, 2008-tól pedig a befizetéstõl számított 21. évben válik teljesen adómentessé a tõkekifizetés.

A nyugdíjbavonulást követõen járadékszolgáltatás is kérhetõ, amelynek kétféle típusa van. Az ütemezett kifizetésnél az ügyfél meghatároz egy konkrét összeget, és azt, hogy ezt milyen gyakran szeretné felvenni a megtakarításából. Például az állami nyugdíja 120 ezer forint, ami mellé kér a pénztártól még havi 30 ezer forint járadékot, kiegészítésként. Ezt az összeget a megtakarítás nagyságától függõen, elõre meghatározott ideig kaphatja meg.

A garantált banktechnikai járadéknál a tag megszabhatja, hogy mennyi ideig és milyen gyakran szeretné igénybe venni a járadékot. Tegyük fel 10 vagy 15 évig, havonta – erre az idõre számoljuk ki, hogy mennyit kaphat. A pénztár ebben az esetben a járadék teljes futamidejére garantált nettó 3 százalékos hozamot fizet. A hozammal minden évben újraszámoljuk, hogy mennyi járadékot kaphat az ügyfél.