Négyezermilliárd forintos szerzõdéses érték teljesítése vár az építõiparra, amelynek növekvõ munkaerõigénye nyomán új kihívásokkal, többek között a munkásszállások hiányával szembesültek a munkaadók – mondta a Világgazdaságnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke. A meglévõ szállások kapacitása csak a szükségletek harmadát fedezi, a többit piaci alapú lakásbérlettel és az ismét szolgálatba állított konténerszállásokkal igyekeznek megoldani. Az utóbbiakra azért van szükség, mert egyes településeken nincs annyi, illetve olyan áron kapható lakás, amennyi kellene. A munkásszállások létesítését segítõ állami pályázati forrás önkormányzati részvétellel mûködik, és hosszú távon segítheti a probléma megoldását.

Mint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az építõipar januári teljesítményérõl szóló KSH-gyorsjelentés kapcsán megemlítette: az építõipar egyelõre még nem ütközött kapacitáskorlátba, amiben szerepet játszhatott a külföldön dolgozó szakmunkások visszaáramlása és a közfoglalkoztatottak belépése az elsõdleges munkaerõpiacra is. Januárban 19 ezerrel csökkent a külföldön dolgozó magyarok száma.

Az építõipar húzóágazatává váló lakásépítés is tovább dübörög. Az idén 20-25 ezer új lakás készülhet el, ami az elõzõ évi 44 százalékos növekedés után további emelkedés. Koji László szerint még bõven van tér a bõvülésre, tekintettel az EU 28 tagországára érvényes mutatókra, vagyis a magyar lakáspiacon nincs túlpörgés, és túlélénkítésrõl sem lehet beszélni. Sõt – tette hozzá a szakmai szövetség vezetõje – fontos, hogy a kormány lakáspiaci élénkítõ eszközei tovább éljenek. Az 5 százalékos újlakás-áfa mellett a piaci igényekre szabott munkásszálló-építés lehet jó irány, továbbá az 51 százalékban Budapestre és Pest megyére korlátozódó építési beruházások egyenletesebb eloszlása. A kapacitáshiány is itt mutatkozik, nem országosan – a KSH térségi statisztikája jól tükrözi, hogy a munkahelyteremtõ beruházásokat hova érdemes vinni.

Az egy lakosra jutó építõipari termelés Budapesten, Bács-Kiskun megyében és Zalában haladja meg az országos átlagot, és csak ugyanezekben a megyékben van az átlag felett a lakásépítések száma, ebbõl az egyikben toronymagasan.

Azokban a gazdaságilag és iparilag fejlett városokban, ahol az elmúlt években rengeteg új munkahely jött létre, jóval drágábbak az új lakások, mint a többi regionális központban – tájékoztatta a Világgazdaságot Balogh László, az Ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje. E magas árak oka leginkább a telkek felértékelõdése, hiszen egy-egy ingatlan építése szinte mindenhol ugyanannyiba kerül. Az elmúlt évihez képest az idén 30 százalék körüli, sõt helyenként azt is meghaladó áremelkedés látszik a pécsi, a békéscsabai, a debreceni, a nyíregyházi, a veszprémi és az érdi újlakás-piacon, jóval meghaladva a használt ingatlanok árváltozásának mértékét.