2017-ben a magyar gazdaság a vártnál kissé gyorsabban, 4%-kal bõvült, ami lényegesen gyorsabb az EU átlagánál, de a régióban közepes ütem. A GKI nem változtat 2018. évi 3,8%-os GDP, és a 9%-os beruházási elõrejelzésén, a fogyasztás várható bõvülését viszont 3,5%-ról 4%-ra emeli. 

Az ágazatok közül az építõipar tavalyi szárnyalása a magas bázis miatt lassul, de továbbra is ez az ágazat növekszik a leggyorsabban. Az ipar a tavalyihoz hasonlóan 5%-kal bõvül, a mezõgazdaság 2017. évi visszaesését idén várhatóan növekedés, a közigazgatásét stagnálás követi, némi gyorsulásra pedig a pénzügyi szektorban lehet számítani. 

A GKI korábbi elõrejelzéséhez képest 3%-ról 2,7%-ra csökkenti idei inflációs, 4%-ról 3,7%-ra munkanélküliségi prognózisát.

A globális fellendülés a fejlett országok bõvülõ köre mellett mind több felzárkózó és fejlõdõ országra terjed ki. Ugyanakkor a geopolitikai feszültséggócok és a terrorizmus mellett új veszélyforrások alakultak ki. Egyelõre bizonytalan, hogy a februári tõzsdei zuhanás majd korrekció csak átmeneti hullámzás, vagy egy tartós lejtmenet kezdete-e. 

A gazdasági várakozások Európa-szerte – így Magyarországon is - nagyon kedvezõek. Az EU konjunktúraindexe januárban több mint egy évtizedes csúcspontjára került, s februárban ehhez képest csak minimálisan csökkent. Az ipari várakozások azonban romlottak, a magyar szempontból különösen fontos német ipari bizalmi index öt havi mélypontjára esett, bár még így is kedvezõ. A GKI konjunktúraindexe viszont februárban új történelmi csúcsára emelkedett.

A csúcsra járatott magyar növekedés is csak közepes a régióban, s jelentõs
részben az EU-támogatások, valamint a választási élénkítés következménye. Számos nemzetközi intézmény (OECD, IMF, EU) is arra hívja fel a magyar kormány figyelmét, hogy a mostani, viszonylag jó években kellene megalapozni a tartósan fenntartható növekedést. Konkrétan az EU-forrásoktól való túl erõs függés lazítására, az EU-ban magas államháztartási hiány csökkentésére, az intézményrendszer piacgazdasági szemléletû átalakítására és a versenyképesség javítására lenne szükség, figyelembe véve, hogy a belsõ kereslet által hajtott növekedés rontja az egyelõre kiváló külsõ
egyensúlyt is. A magyar gazdaságpolitika három jellegzetes problémája a verseny kiiktatása, a humán tõke eróziója és a nemzetközi elszigetelõdés. 

2018-ban immár hatodik éve tart a fogyasztás bõvülése. A reálkereset
növekedése a tavalyi 10% után 4,5% körülire lassul, a fogyasztásé viszont – mivel a lakosság igyekszik kisimítani vásárlásait, várakozásai kedvezõek, hitelfelvételi hajlandósága pedig erõsödik – lényegében változatlan (4%) marad. 

A 2017-ben újraindult beruházási ciklus hatására tavaly 17%-os volt a beruházások
növekedése, idén 9%-os volumenbõvülés várható. A 2016-ban 19,2%-os beruházási ráta 2017-ben 21,5%-ra nõtt, idén pedig 22,5%-ra emelkedhet, elérve a válság elõtti szintet. 2018-ban – részben az EU források hatására – minden ágazatban élénkülnek a beruházások. A jelenlegi uniós pénzügyi keretben Magyarország az EU-források korábbinál nagyobb részét, több mint felét a magánszektorba irányítja. 2018. március közepéig 81 ezer pályázat kapott támogatást, a megítélt támogatás 8150
milliárd forint (a 2014-20-as uniós fejlesztési ciklus teljes forráskeretének közel 92%-a), azonban ennek eddig csak a felét, 4300 milliárd forintot fizettek ki.